„Ment az emmauszi úton a Kleofás nevű tanítvány, egyedül, mint az ujjam. Hanem egyszer csak mellé szegődött a Sátán. Nem szól egy szót sem, csak ment Kleofás mellet, mintha az édestestvére lenne. Sokat nem beszéltek. Csakhamar találkoztak egy másik utazóval is, akit nemrégen feszítettek meg, de aztán feltámadt, és Názáreti Jézus volt a neve. Így mentek hárman Emmauszig, a szegény zsidó faluig, ahol megvacsoráztak. És aztán ment mindenki tovább, a maga útján.”

(Részlet a könyvből)