"Tóth Rózsa József Attila-interpretációi vitathatatlanul a szecesszió formajegyeihez nyúlnak vissza. Alapvető elemük a papíron nagy lendülettel hullámzó-szárnyaló vonal. Megkísérli a szimbólumok nyelvére fordítani, játszi kavargásba rejteni a vers tárgyiasult motívumait. A narratív elemeket mégsem kerülheti meg, de ez a kettősség nem válik kárára rajzainak. Kompozíciói nyitottak, álomszerűek, légiesnek mutatkoznak, rendelkeznek azzal a többlettel, amit joggal várunk el az önálló, a mély átélést segítő művészi illusztrációktól."

részlet a szerkesztő,
Salamon Nándor előszavából
Szombathely : OSKAR, 1996

Altató

Lehúnyja kék szemét az ég,
lehúnyja sok szemét a ház,
dunna alatt alszik a rét -
aludj el szépen, kis Balázs.

Lábára lehajtja fejét,
alszik a bogár, a darázs,
vele alszik a zümmögés -
aludj el szépen, kis Balázs

A villamos is aluszik,
s míg szendereg a robogás,
álmában csönget egy picit -
aludj el szépen, kis Balázs...

Bethlehemi királyok

Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk,
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta - biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem.
Segíts, édes Istenem.

Istenfia, jónapot!
Nem vagyunk mi vén papok.
Úgy hallottuk, megszülettél,
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi királyok személye...