Katonai pályára készülve
Bölcsészeti tanulmányait befejezve Batthyány jogot tanult Zágrábban. Magas pártfogói segítségével 1826 augusztusában mint kadet (tisztjelölt) bevonult a Lombardiában állomásozó 32. gyalogezredhez. Decemberben sikerrel befejezte jogi tanulmányait, majd kérésére 1827 áprilisában áthelyezték a 7. huszárezredhez.

Ikervár
Több vita és vádaskodás után Batthyány Lajos anyja az 1831. január 18-án kelt szerződés értelmében beleegyezett abba, hogy fia teljes nagykorúságának betöltése napján (1831. február 10-én) átvegye az apai örökséget, mindenekelőtt a Vas megyei ikervári, dobrai és tótmaráci uradalmakat. A birtokok központja Ikervár volt, itt lakott maga Batthyány is a parkban álló XVIII. századi kastélyában, amelyet 1846-47-ben Pollack Ágoston és Ybl Miklós tervei alapján átépítették. E formájában látható a kastély napjainkban.

Az ikervári uradalom
Az ikervári és egyben az összes Batthyány uradalmon belül a legkorszerűbb módszerrel a péterfai cukorgyár körül elterülő szántóföldeket művelték. Batthyány Lajost egy holland ismerőse beszélte rá a cukorgyár létesítésére.

Családi élet, bekapcsolódás a politikai életbe
Egyik pozsonyi útja során ismerte meg a népes és tekintélyes Zichy család akkor 17 éves lányát, Antónia grófnőt, akit 1834 decemberében Pozsonyban feleségül vett. Ettől kezdve Batthyány bekapcsolódott a megye társadalmi életébe, s az ikervári kastély a társasági élet központja, elsősorban a környék arisztokratáinak kedvelt találkozóhelye lett.

Utazásai
A gróf 1834-1839 között - Széchenyi és Wesselényi példájára - beutazta csaknem egész Európát részben főrangú barátaival, részben feleségével. Első ízben 1833 nyarán kelt útnak. Itáliában, Görögországban és Törökországban, Franciaországban, Belgiumba és Hollandiában is járt.

A reformkori országgyűlések
Batthyány igen tudatosan készült közéleti szereplésére, mint ezt fellépése után a titkosrendőrök jelentették. Az 1839. június elején megnyílt országgyűlésen Batthyány először a szólásszabadság védelmében szólalt föl július 24-én. A bátor és világosan érvelő Batthyány hamar népszerűvé vált a fiatal mágnások között, akik rövidesen elfogadták vezető szerepét.
Batthyány 1841-től Pesten lakott, s az általa bérelt Cziráky-palota (a mai Kossuth Lajos u. és Szép u. sarkán) estélyei az ellenzék találkozóhelyei voltak, ahol lassan nemcsak a mágnások jelentek meg.

Az Iparegyesület megalakítása
„...egy oly férfiú, kinek nevéhez nagyszerű históriai emlékezetek, kinek személyéhez nemzetünknek köztisztelete csatlakozik, gróf Batthyány Lajos vezérlendi !” (Kossuth Lajos)

A Védegylet
Az 1843/44. évi országgyűlésen már erősebb főrendi ellenzék élén állott, s igen aktívan vett részt a főrendi tábla ülésein. Több törvény elfogadása mellett a közteherviselésről és a vámkérdés rendezéséről szóló előterjesztés nem járt eredménnyel. Az elutasításra válaszul a rendek még Pozsonyban, az országgyűlés befejezése előtt létrehozták a Védegyletet. Az Országos Védegylet elnökségét Batthyány Kázmér vállalta, míg az ipari bázisát biztosító, 1844 decemberében alakult Gyáralapító Társaság elnöke Batthyány Lajos lett.

Az Ellenzék Párttá szervezése
A Konzervatív Párt megalakulása vezetett ahhoz az elhatározáshoz, hogy 1847. márciusára összehívták az ellenzéki konferenciát. Az ellenzéki konferencia Deák Ferenc kiegészítései után 1847. június 7-én elfogadta az Ellenzéki Nyilatkozatot. Ezzel néhány hónappal az 1847/48. évi országgyűlés előtt megszületett az Ellenzéki Párt. Elnöke Batthyány Lajos lett.

Kossuth Lajos és Batthyány
A szemben álló politikai erők párttá szerveződése az ősszel esedékes országgyűlésen komoly küzdelmet ígért. Ezért Batthyány úgy döntött, hogy Kossuthot meg kell választani Pest megye országgyűlési követének, amit a gróf anyagi áldozatával és személyes fellépésével el is ért. Így a novemberben megnyílt országgyűlésen az alsótábla igen erős ellenzékének a vezére Kossuth lett. Batthyány 1847. november 7-én érkezett Pozsonyba, és a Zöldfa vendéglőben folytatott Kossuthtal megbeszéléseket.