Esterházy és Beethoven

Az Esterházy hercegi családban a tudomány és a mûvészet pártolása hagyományos volt. Európa egyik legnagyobb és legelõkelõbb családjának mindig volt érzéke a szép, a legszebb iránt. Beethoven ilyen mûvészetkedvelõ és mûvészettisztelõ család sarjával találkozott össze: ez herceg Esterházy Miklós táborszernagy volt. Az õ felkérésére írta meg a C-dúr misét.

Miklós herceg emelkedett szellemû, rendszeres és tudós gyûjtõ volt, aki elsõsorban mûkincsekkel foglalkozott, aránylag kevesebbet a zenemûvészettel törõdött, de mikor zenét kívánt, a legnagyobbhoz - Beethovenhez - fordult. Állandóan Kismartonban lakott, amit Moreau építész tervei alapján a klasszicizmus szellemében alakíttatott át.

Esterházy Miklós felesége Lichtenstein Mária Jozefine Hermenegilde hercegnõ volt, feltûnõ szépség, aki kitûnõen rajzolt, jól zenélt és szerette az irodalmat. Fõleg a zenéért rajongott.

A herceg felesége névnapjára meglepetésnek szánta a mûvet. Ennek megírására alkalmas embert keresve az öreg Haydnhoz fordult tanácsért, aki Beethovent ajánlotta. Valószínûleg 1806 végén kérte fel a munkára és a mester 1807-ben írta meg az egészet. A bemutató Kismartonban a hercegi vár kápolnájában a szerzõ vezénylete alatt 1807. szeptember 13-án zajlott le: ez a mû a C-dúr mise, az op. 86.