![]() Berzsenyi szülõháza Egyházashetyén |
|
|
|
|
|
![]() |
1788 őszén - a kissomlyói evangélikus iskolában megkezdett tanulmányok után - beiratkozott a soproni líceumba. 1793 nyarán azonban elszökött az iskolából, néhány hétig Keszthelyen volt katona, majd egy évet otthon töltött. 1794 őszén apja visszavitte Sopronba, ugyanebben az évben meghalt az édesanyja. 1795 júliusában abbahagyta a tanulást, mintegy fél évig anyai nagybátyjánál, Thulmon Jánosnál húzódott meg a Somogy megyei Niklán, 1796-1799 között apja mellett gazdálkodott Hetyén. Gimnáziumi évei mégsem teltek hiába. A latin nyelv szinte hallásból ragadt rá, a németet soproni ismerős leánykáktól tanulta.
|
|
![]() A sömjéni ház |
1799. május 22-én feleségül vette másod- unokatestvérét, Dukai Takács Zsuzsannát, a házasságból később négy gyermek született: Lídia, Farkas, László és Antal. Még 1799-ben a pár Sömjénbe költözött. Berzsenyi itt kötött barátságot Kis Jánossal, aki költő és nemesdömölki lelkész volt. Ő alapította a Magyar Társaságot, melynek fontos szerepe volt abban, hogy Berzsenyi élénken elkezdett érdeklődni a magyar nyelv és irodalom iránt. Maga Kis János fedezte fel először 1803-ban, hogy Berzsenyi verseket ír. Ezt követően Kis 1803. április 6-i levelében három Berzsenyi verset elküldött Kazinczy Ferencnek. Válaszában Kazinczy dicsérte az új költőt.
|
|
|
1804-ben Berzsenyiék Niklára költöztek. 1808-ban 77 verset tartalmazó kézirata Kis János közvetítésével Kazinczyhoz került. Kazinczy lelkesen üdvözölte, felajánlotta, hogy kötete szerkesztésében, a hibák kijavításában segíti. |
|
1808. október 31-én Kazinczy meg is írta első levelét Berzsenyinek, aki december 13-án válaszolt, ezzel megindult hosszan tartó levelezésük. |
|
|