![]() |
|
![]() |
Ezekbe a bibliotékákba enged bepillantást a kiállítás.
A tárlaton látható, legrégebbi nyomtatott ex libris az egykori würzburgi kanonok és plébános, Georg Ochsner (+1541) fametszetû, kézzel színezett könyvjegye. (Õ azt is bejegyezte a könyvbe, hogy 'harmadfél aranyért' vásárolta 1519-ben.)
A híres bankárcsalád egyik tagjának, Anton Fuggernek hófehér pergamenbe köttetett könyveit a könyvborítóba ütött címerbélyegzõ lenyomata díszíti. Nevezetes könyvtárának egy részét Lippay György, esztergomi érsek vásárolta meg , így került az õ, arannyal nyomott címere e kötetek háttáblájára.
A XVI. magyar könyves kultúra legértékesebb emléke Bártfa város könyvtárának nyomtatott ex librise. Az 1590-es évek közepén ragasztották a könyvtár köteteibe a város címerével ékesített, Bártfán nyomtatott könyvjegyet.
A felvilágosodás koráig a legjelentõsebb könyvgyûjtõk szinte kizárólag a világi és az egyházi arisztokrácia körébe tartoztak. Így például Colonna bíboros, Szelepcsényi érsek, az esztergomi kanonokok, Miksa császár, a cári udvar, Pacecco Carafa, a Thurn und Taxis család, Hadik András, Széchényi Ferenc, Jankovich Miklós pazar könyvtáraiból is látható néhány darab a kiállításon.
Tudósok, írók (Kovachich Márton György, Rumy Károly György, Bölöni Sámuel, Bacsányi János, a Gottsched házaspár) gazdag tékáit értékes kötetek képviselik a tárlókban.
Szegedi hírességek (Dugonics András, Grünn Orbán, dr.Herzl Fülöp, dr.Szalay József, Pick Jenõ, ifj.Kass János) könyvtárainak emlékeit is megidézi a kiállítás. A Somogyi-könyvtár elsõ szakképzett könyvtárosának, Fischhof Ágotának (1895-1976) két ex librise látható. Az egyiket Gergely Sándor metszette, a másikat , az 'Ex libris - Ágotának' címû verset, Juhász Gyula írta tisztelete jeléül.
Somogyi Károlynak nem volt ex librise, mégis felismerhetõk könyvei az olvasás során ceruzával , tollal tett bejegyzéseirõl . Somogyi különleges könyvjegye: a kézírása.
Nagy Erzsébet, Somogyi-könyvtár (1997)