Bibliát, a szent iratok gyűjteményét, az egyetemes művelődés eme legfontosabb
kútfőjét a 'Könyvek Könyvének' is szokás nevezni. A latin, görög, héber
szövegforrások az évszázadok során kéziratos másolatokban
maradtak fenn. Az első nyomtatott könyv is a Biblia volt, 1455-ben készült
el a Gutenberg - Biblia. Azóta
több ezer bibliakiadás született. A Szentírás a tudományos szövegkiadásoktól
kezdve a kivonatos gyermek-bibliákig számos változatban szolgálja a szellemet
és a lelket, nevel, művel és tanít.
ajon
közvetlenül eljut-e tanítása minden emberhez? Milyen
nyelveken talál el a Biblia a földkerekség embereihez?
Somogyi-könyvtár egy korábbi kiállítása 'Bábeli nyelvzavar' címmel válogatott
egzotikus nyelveken nyomtatott ritkaságokból. A bibliai történet Babilon
tornyának épí téséhez köti a különböző nyelvek kialakulását. Azelőtt:
Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.
A hivalkodó, eget ostromló torony felépí tése bebizonyí thatta volna,
hogy ez az egységes nép mindent meg tud valósí tani, amit kigondol. A
Teremtő, hogy az emberek ne értsék egymás beszédét, összezavarta a nyelvüket,
í gy a város, a torony épí tése abbamaradt. Ezért nevezik annak
nevét Bábelnek; mert ott zavarta össze az Úr az egész föld nyelvét, és
onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek szí nére. Így alakultak
ki a különböző nyelvek.
elen
válogatás kötetei azt mutatják, hogy az 'összezavart nyelvű' emberiség
az évszázadok során saját anyanyelvén olvashatta a Biblia tanításait,
a Szentírás példáival a legkülönfélébb kultúrák képviselői is megismerkedhettek.
űvelődéstörténeti
érdekességeket kínál a válogatás, nem merészkedik a bibliatudomány mélységeibe.
Ezért csak kevés szövegkritikai kiadást mutat be. Szép és ritka kiadásokból
válogat, a fóliánsok mellett láthatók a tárlókban szétolvasott,
a gyakori használat során sérült, kisebb formátumú 'kézi-kiadások' is.
(Egy-egy család Bibliája féltve őrzött ereklyévé vált, üres lapjain vezették
a családi anyakönyvet.)

legrégebbi
kiállított Biblia 1480-ból származik, díszes lapjai
ma is szinte érintetlen szépségükben tárulnak fel. Latin nyelvű teljes
bibliakiadás. Az 1480-ban Nürnbergben, a híres Koberger
nyomdában készült kiadvány sokban hasonlít a megelőző korok kéziratos
másolataira. Két hasábba szedték a szöveget, aranyfüst-lemezre kézzel
rajzolt iniciálé díszíti, az egyes szakaszok kezdőbetűinek helyét a nyomtatás
során üresen hagyták, a fejezetet kezdő betűket több színnel cizelláltan,
a bekezdések első betűit vörös vagy kék festékkel rajzolták meg. A szövegben
előforduló nyomtatott nagybetűket piros festékkel kézzel áthúzták, kiemelték.

tudományos
szövegkiadásokat a leghíresebb polyglott Bibliák képviselik. Az 1569 és
1573 között Antwerpenben Christopher Plantinnál megjelent négynyelvű
kiadás szövegét Arias Montanus gondozta. A kiadást mégis 'Plantin-Biblia'-ként
idézik a tökéletességre törekvő nyomdász után. A páratlanul szép lapjain
nagy műgonddal kiválasztott és metszett betűkkel nyomtatta a Biblia szövegét
héber, khaldeus, görög és latin nyelven. (Különösen a szépívű görög betűk
arattak feltűnést és elismerést.) Az Ószövetséget tartalmazó kötetekben
számos művészi rézmetszetlap, térkép segíti a tanulmányozást és teszi
még szebbé a kiadványt.
kutatók számára legfontosabb többnyelvű
kiadás Londonban jelent meg 1655 és 1657 között. A
századokon át filológiailag legpontosabbnak tartott, összehasonlító szövegkiadás
Brian Walton angol tudós munkája. Héber,
görög, latin, khaldeus, szamaritánus, arab, perzsa nyelven közölte hatkötetes
művében a teljes Bibliát. A hiteles szövegek mellett azok pontos latin
fordítása olvasható, ez segíti az összehasonlítást. A kiadásnak ebből
a változatából, amelyben az egyes szövegrészek piros festékkel, kézzel
húzott vonalazással is elkülönülnek egymástól, mindössze 10-12 példány
készült.

latin
nyelvű kiadásokat nemzeti nyelvű bibliafordítások követik. Érdekes
ritkaság a Luther előtti német fordítást
őrző kötet is. A reformáció korszakváltás a bibliakiadások területén is.
Sorra jelennek meg a magyarázatokkal ellátott, protestáns bibliafordítások,
majd - jelentős késéssel ugyan, de válaszul erre - a katolikus fordítások.
(A cseh Szent Vencel Biblia a kiállítás
egyik legkülönlegesebb kötete. A hatalmas,
több mint 2000 lapos cseh Biblia egyes könyvei majd' 40 év különbséggel
kerültek ki a sajtó alól. Az Újszövetséget finoman cizellált rézmetszettáblák
díszítik, az Ószövetséget fametszetekkel illusztrálták gazdagon.)
magyar bibliakiadások képezik a tárlat egyik hangsúlyos csoportját. A
nyomtatásban megjelent legrégebbi, teljes magyar bibliafordítás, az ún.
Vizsolyi Biblia, Károlyi Gáspár gönci
református lelkész munkája. Károlyi nem nevezte meg munkatársait, de feltehetően
három segítőtársa volt a fordítás munkálataiban. A szedést és nyomtatást
a protestáns Rákócziak birtokán felállított műhelyben Mantskovit Bálint
végezte, mindössze másfél év alatt. A kiadást Németországból hozatott
papírral és új betűkkel Ecsedi Báthori István országbíró támogatta. Károlyi
fordítása több száz kiadást ért meg az elmúlt századok alatt, ez volt
a legolvasottabb magyar könyv. Mivel a szöveget rendszerint javították,
átdolgozták, a különböző kiadások jelentős szerepet játszottak a magyar
irodalmi nyelv alakulásában is. A tárlóban csak hasonmás kiadás szerepel,
figyelmeztetve és emlékeztetve arra, hogy 2002 februárjában Vizsolyról
elrabolták az ottani példányt.

magyar
történelem, a magyar művelődéstörténet szempontjából emblematikus értékű
az ún. Váradi Biblia. Rákóczi György
fejedelem és felesége, Lórántffy Zsuzsánna támogatásával kezdődhetett
meg Erdélyben a kiadásra való előkészület. A szöveg minél pontosabb fordításához
meghozatták Angliából, a frissen megjelent, Brian Walton-féle polyglott-bibliát
is. Váradon nyomdát állítottak fel, itt kezdték meg a nyomtatást. Az Újszövetség
1660-ban el is készült. A várost elérte a 'veszedelem', a török támadás
a vár és a város elestével fenyegetett. A vár feladásának egyik feltétele
az volt, hogy a már kinyomtatott példányokat, a nyomtatáshoz szükséges
papírt és a nyomdai felszerelést épségben kiengedik a törökök a várból.
A feltételt elfogadta a támadó fél, így jutott ki Váradról a nyomdász
és minden, ami a Biblia nyomtatásához szükséges volt; s fejezhette be
a kiadást 1661-ben Kolozsvárt felállított műhelyében Szenci Kertész Ábrahám.
tárlat egyik legszebb kötete az első nyomtatott, magyar
nyelvű katolikus Biblia. Pázmány Péter és Bethlen Gábor támogatásával
Bécsben jelent meg 1626-ban, díszes, rézmetszetű címlevéllel. A fordítás
a jezsuita Káldi György munkája. A szöveg évszázadokig elevenen élt a
nyelvhasználatban, hiszen a legutóbbi időkig ebből idézett a katolikus
liturgia. Káldi 'Oktató intés'-t illesztett a Biblia szövege után, amelyben
kritikával illette Károlyi fordítását ('tévelygő újítók hamisan fordított
Bibliája') és megindokolta saját, az igaz fordítás szükségességét.
katolikus Somogyi Károly könyvtárában a katolikus újrafordítások is mind
megtalálhatók, köztük az egyik legérdekesebb vállalkozás a füzetenként
megjelentetett, teljes Szentírás 1851-ből.
 
XVIII-XIX.
századi kiadások tárják elénk a valóban 'ezer nyelvű' Bibliát. A misszionáriusok
térítő tevékenységének köszönhetőek a grönlandi, a kawi,
a nogaj-török, a hindi (bhugelkhunda-nyelvjárás),
a kínai, az örmény bibliakiadások.
Különleges csokrot
képeznek a mindössze
250 példányban,
Londonban megjelent, a Máté Evangélium vogul, cseremisz, lív,
votják, zürjén, stb.
fordítását tartalmazó, kis füzetek.
Kiadásukat
a nyelvtudós Louis-Lucien Bonaparte
herceg támogatatta, mindegyikből nyomtattak egy-egy példányt különleges,
vastagabb papírra a herceg számára.
londoni
központú The British and Foreign Bible Society (Brit és Külföldi Biblia
Társaság) kiadásában többek között héber, olasz, eszperantó,
skót (gael) és walesi nyelvű Újszövetség kerülhetett az olvasók kezébe.
képek
segítségével is célhoz ért a Biblia tanítása. A leghíresebb ezek között
a Gustave Doré által illusztrált kiadás. Művészi metszetekkel, reprodukciókkal
illusztrált kiadások (ilyen a magyar Klasszikus Arany Biblia) mellett
gyermekek számára készített képeskönyvek is szerepelnek a válogatásban.
zek
csak kiragadott példák, a katalógus részletesen felsorolja a kiállításon
szereplő kiadásokat.
Szőkefalvi-Nagy Erzsébet (2002)
|