Ritka bibliakiadások
a Somogyi-könyvtár gyűjteményében

     Bibliát, a szent iratok gyűjteményét, az egyetemes művelődés eme legfontosabb kútfőjét a 'Könyvek Könyvének' is szokás nevezni. A latin, görög, héber szövegforrások az évszázadok során kéziratos másolatokban maradtak fenn. Az első nyomtatott könyv is a Biblia volt, 1455-ben készült el a Gutenberg - Biblia. Azóta több ezer bibliakiadás született. A Szentírás a tudományos szövegkiadásoktól kezdve a kivonatos gyermek-bibliákig számos változatban szolgálja a szellemet és a lelket, nevel, művel és tanít.

   ajon közvetlenül eljut-e tanítása minden emberhez? Milyen nyelveken talál el a Biblia a földkerekség embereihez?

     Somogyi-könyvtár egy korábbi kiállítása 'Bábeli nyelvzavar' címmel válogatott egzotikus nyelveken nyomtatott ritkaságokból. A bibliai történet Babilon tornyának épí téséhez köti a különböző nyelvek kialakulását. Azelőtt: „Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.” A hivalkodó, eget ostromló torony felépí tése bebizonyí thatta volna, hogy ez az egységes nép mindent meg tud valósí tani, amit kigondol. A Teremtő, hogy az emberek ne értsék egymás beszédét, összezavarta a nyelvüket, í gy a város, a torony épí tése abbamaradt. „Ezért nevezik annak nevét Bábelnek; mert ott zavarta össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek szí nére.” Így alakultak ki a különböző nyelvek.

  elen válogatás kötetei azt mutatják, hogy az 'összezavart nyelvű' emberiség az évszázadok során saját anyanyelvén olvashatta a Biblia tanításait, a Szentírás példáival a legkülönfélébb kultúrák képviselői is megismerkedhettek.

    űvelődéstörténeti érdekességeket kínál a válogatás, nem merészkedik a bibliatudomány mélységeibe. Ezért csak kevés szövegkritikai kiadást mutat be. Szép és ritka kiadásokból válogat, a fóliánsok mellett láthatók a tárlókban ’szétolvasott’, a gyakori használat során sérült, kisebb formátumú 'kézi-kiadások' is. (Egy-egy család Bibliája féltve őrzött ereklyévé vált, üres lapjain vezették a családi anyakönyvet.)

     legrégebbi kiállított Biblia 1480-ból származik, díszes lapjai ma is szinte érintetlen szépségükben tárulnak fel. Latin nyelvű teljes bibliakiadás. Az 1480-ban Nürnbergben, a híres Koberger nyomdában készült kiadvány sokban hasonlít a megelőző korok kéziratos másolataira. Két hasábba szedték a szöveget, aranyfüst-lemezre kézzel rajzolt iniciálé díszíti, az egyes szakaszok kezdőbetűinek helyét a nyomtatás során üresen hagyták, a fejezetet kezdő betűket több színnel cizelláltan, a bekezdések első betűit vörös vagy kék festékkel rajzolták meg. A szövegben előforduló nyomtatott nagybetűket piros festékkel kézzel áthúzták, kiemelték.

     tudományos szövegkiadásokat a leghíresebb polyglott Bibliák képviselik. Az 1569 és 1573 között Antwerpenben Christopher Plantinnál megjelent négynyelvű kiadás szövegét Arias Montanus gondozta. A kiadást mégis 'Plantin-Biblia'-ként idézik a tökéletességre törekvő nyomdász után. A páratlanul szép lapjain nagy műgonddal kiválasztott és metszett betűkkel nyomtatta a Biblia szövegét héber, khaldeus, görög és latin nyelven. (Különösen a szépívű görög betűk arattak feltűnést és elismerést.) Az Ószövetséget tartalmazó kötetekben számos művészi rézmetszetlap, térkép segíti a tanulmányozást és teszi még szebbé a kiadványt. 

    kutatók számára legfontosabb többnyelvű kiadás Londonban jelent meg 1655 és 1657 között. A századokon át filológiailag legpontosabbnak tartott, összehasonlító szövegkiadás Brian Walton angol tudós munkája. Héber, görög, latin, khaldeus, szamaritánus, arab, perzsa nyelven közölte hatkötetes művében a teljes Bibliát. A hiteles szövegek mellett azok pontos latin fordítása olvasható, ez segíti az összehasonlítást. A kiadásnak ebből a változatából, amelyben az egyes szövegrészek piros festékkel, kézzel húzott vonalazással is elkülönülnek egymástól, mindössze 10-12 példány készült.
A német fordítást őrző kötet
     latin nyelvű kiadásokat nemzeti nyelvű bibliafordítások követik. Érdekes ritkaság a Luther előtti német fordítást őrző kötet is. A reformáció korszakváltás a bibliakiadások területén is. Sorra jelennek meg a magyarázatokkal ellátott, protestáns bibliafordítások, majd - jelentős késéssel ugyan, de válaszul erre - a katolikus fordítások. (A cseh Szent Vencel Biblia a kiállítás egyik legkülönlegesebb kötete. A hatalmas, több mint 2000 lapos cseh Biblia egyes könyvei majd' 40 év különbséggel kerültek ki a sajtó alól. Az Újszövetséget finoman cizellált rézmetszettáblák díszítik, az Ószövetséget fametszetekkel illusztrálták gazdagon.)

     magyar bibliakiadások képezik a tárlat egyik hangsúlyos csoportját. A nyomtatásban megjelent legrégebbi, teljes magyar bibliafordítás, az ún. Vizsolyi Biblia, Károlyi Gáspár gönci református lelkész munkája. Károlyi nem nevezte meg munkatársait, de feltehetően három segítőtársa volt a fordítás munkálataiban. A szedést és nyomtatást a protestáns Rákócziak birtokán felállított műhelyben Mantskovit Bálint végezte, mindössze másfél év alatt. A kiadást Németországból hozatott papírral és új betűkkel Ecsedi Báthori István országbíró támogatta. Károlyi fordítása több száz kiadást ért meg az elmúlt századok alatt, ez volt a legolvasottabb magyar könyv. Mivel a szöveget rendszerint javították, átdolgozták, a különböző kiadások jelentős szerepet játszottak a magyar irodalmi nyelv alakulásában is. A tárlóban csak hasonmás kiadás szerepel, figyelmeztetve és emlékeztetve arra, hogy 2002 februárjában Vizsolyról elrabolták az ottani példányt.
A Walton-féle polyglott-biblia
     magyar történelem, a magyar művelődéstörténet szempontjából emblematikus értékű az ún. Váradi Biblia. Rákóczi György fejedelem és felesége, Lórántffy Zsuzsánna támogatásával kezdődhetett meg Erdélyben a kiadásra való előkészület. A szöveg minél pontosabb fordításához meghozatták Angliából, a frissen megjelent, Brian Walton-féle polyglott-bibliát is. Váradon nyomdát állítottak fel, itt kezdték meg a nyomtatást. Az Újszövetség 1660-ban el is készült. A várost elérte a 'veszedelem', a török támadás a vár és a város elestével fenyegetett. A vár feladásának egyik feltétele az volt, hogy a már kinyomtatott példányokat, a nyomtatáshoz szükséges papírt és a nyomdai felszerelést épségben kiengedik a törökök a várból. A feltételt elfogadta a támadó fél, így jutott ki Váradról a nyomdász és minden, ami a Biblia nyomtatásához szükséges volt; s fejezhette be a kiadást 1661-ben Kolozsvárt felállított műhelyében Szenci Kertész Ábrahám.

     tárlat egyik legszebb kötete az első nyomtatott, magyar nyelvű katolikus Biblia. Pázmány Péter és Bethlen Gábor támogatásával Bécsben jelent meg 1626-ban, díszes, rézmetszetű címlevéllel. A fordítás a jezsuita Káldi György munkája. A szöveg évszázadokig elevenen élt a nyelvhasználatban, hiszen a legutóbbi időkig ebből idézett a katolikus liturgia. Káldi 'Oktató intés'-t illesztett a Biblia szövege után, amelyben kritikával illette Károlyi fordítását ('tévelygő újítók hamisan fordított Bibliája') és megindokolta saját, az igaz fordítás szükségességét.

     katolikus Somogyi Károly könyvtárában a katolikus újrafordítások is mind megtalálhatók, köztük az egyik legérdekesebb vállalkozás a füzetenként megjelentetett, teljes Szentírás 1851-ből.

     XVIII-XIX. századi kiadások tárják elénk a valóban 'ezer nyelvű' Bibliát. A misszionáriusok térítő tevékenységének köszönhetőek a grönlandi, a kawi, a nogaj-török, a hindi (bhugelkhunda-nyelvjárás), a kínai, az örmény bibliakiadások. Különleges csokrot képeznek a mindössze 250 példányban, Londonban megjelent, a Máté Evangélium vogul, cseremisz, lív, votják, zürjén, stb. fordítását tartalmazó, kis füzetek. Kiadásukat a nyelvtudós Louis-Lucien Bonaparte herceg támogatatta, mindegyikből nyomtattak egy-egy példányt különleges, vastagabb papírra a herceg számára.

     londoni központú The British and Foreign Bible Society (Brit és Külföldi Biblia Társaság) kiadásában többek között héber, olasz, eszperantó, skót (gael) és walesi nyelvű Újszövetség kerülhetett az olvasók kezébe.

     képek segítségével is célhoz ért a Biblia tanítása. A leghíresebb ezek között a Gustave Doré által illusztrált kiadás. Művészi metszetekkel, reprodukciókkal illusztrált kiadások (ilyen a magyar Klasszikus Arany Biblia) mellett gyermekek számára készített képeskönyvek is szerepelnek a válogatásban.

    zek csak kiragadott példák, a katalógus részletesen felsorolja a kiállításon szereplő kiadásokat.

Szőkefalvi-Nagy Erzsébet (2002)