Ritka bibliakiadások a Somogyi-könyvtár gyűjteményében |
|||
Bibliát, a szent iratok gyűjteményét, az egyetemes művelődés eme legfontosabb kútfőjét a 'Könyvek Könyvének' is szokás nevezni. A latin, görög, héber szövegforrások az évszázadok során kéziratos másolatokban maradtak fenn. Az első nyomtatott könyv is a Biblia volt, 1455-ben készült el a Gutenberg - Biblia. Azóta több ezer bibliakiadás született. A Szentírás a tudományos szövegkiadásoktól kezdve a kivonatos gyermek-bibliákig számos változatban szolgálja a szellemet és a lelket, nevel, művel és tanít. ajon közvetlenül eljut-e tanítása minden emberhez? Milyen nyelveken talál el a Biblia a földkerekség embereihez? Somogyi-könyvtár egy korábbi kiállítása 'Bábeli nyelvzavar' címmel válogatott egzotikus nyelveken nyomtatott ritkaságokból. A bibliai történet Babilon tornyának épí téséhez köti a különböző nyelvek kialakulását. Azelőtt: Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala. A hivalkodó, eget ostromló torony felépí tése bebizonyí thatta volna, hogy ez az egységes nép mindent meg tud valósí tani, amit kigondol. A Teremtő, hogy az emberek ne értsék egymás beszédét, összezavarta a nyelvüket, í gy a város, a torony épí tése abbamaradt. Ezért nevezik annak nevét Bábelnek; mert ott zavarta össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek szí nére. Így alakultak ki a különböző nyelvek. elen válogatás kötetei azt mutatják, hogy az 'összezavart nyelvű' emberiség az évszázadok során saját anyanyelvén olvashatta a Biblia tanításait, a Szentírás példáival a legkülönfélébb kultúrák képviselői is megismerkedhettek. űvelődéstörténeti
érdekességeket kínál a válogatás, nem merészkedik a bibliatudomány mélységeibe.
Ezért csak kevés szövegkritikai kiadást mutat be. Szép és ritka kiadásokból
válogat, a fóliánsok mellett láthatók a tárlókban szétolvasott,
a gyakori használat során sérült, kisebb formátumú 'kézi-kiadások' is.
(Egy-egy család Bibliája féltve őrzött ereklyévé vált, üres lapjain vezették
a családi anyakönyvet.)
magyar bibliakiadások képezik a tárlat egyik hangsúlyos csoportját. A
nyomtatásban megjelent legrégebbi, teljes magyar bibliafordítás, az ún.
Vizsolyi Biblia, Károlyi Gáspár gönci
református lelkész munkája. Károlyi nem nevezte meg munkatársait, de feltehetően
három segítőtársa volt a fordítás munkálataiban. A szedést és nyomtatást
a protestáns Rákócziak birtokán felállított műhelyben Mantskovit Bálint
végezte, mindössze másfél év alatt. A kiadást Németországból hozatott
papírral és új betűkkel Ecsedi Báthori István országbíró támogatta. Károlyi
fordítása több száz kiadást ért meg az elmúlt századok alatt, ez volt
a legolvasottabb magyar könyv. Mivel a szöveget rendszerint javították,
átdolgozták, a különböző kiadások jelentős szerepet játszottak a magyar
irodalmi nyelv alakulásában is. A tárlóban csak hasonmás kiadás szerepel,
figyelmeztetve és emlékeztetve arra, hogy 2002 februárjában Vizsolyról
elrabolták az ottani példányt. tárlat egyik legszebb kötete az első nyomtatott, magyar nyelvű katolikus Biblia. Pázmány Péter és Bethlen Gábor támogatásával Bécsben jelent meg 1626-ban, díszes, rézmetszetű címlevéllel. A fordítás a jezsuita Káldi György munkája. A szöveg évszázadokig elevenen élt a nyelvhasználatban, hiszen a legutóbbi időkig ebből idézett a katolikus liturgia. Káldi 'Oktató intés'-t illesztett a Biblia szövege után, amelyben kritikával illette Károlyi fordítását ('tévelygő újítók hamisan fordított Bibliája') és megindokolta saját, az igaz fordítás szükségességét.
katolikus Somogyi Károly könyvtárában a katolikus újrafordítások is mind
megtalálhatók, köztük az egyik legérdekesebb vállalkozás a füzetenként
megjelentetett, teljes Szentírás 1851-ből. képek segítségével is célhoz ért a Biblia tanítása. A leghíresebb ezek között a Gustave Doré által illusztrált kiadás. Művészi metszetekkel, reprodukciókkal illusztrált kiadások (ilyen a magyar Klasszikus Arany Biblia) mellett gyermekek számára készített képeskönyvek is szerepelnek a válogatásban. zek csak kiragadott példák, a katalógus részletesen felsorolja a kiállításon szereplő kiadásokat. Szőkefalvi-Nagy Erzsébet (2002) |