A Landerer nyomdászcsalád

Budán az ősnyomdász, Hess András tevékenysége után 251 évig szünetelt a könyvnyomtatás. 1724-ben állította fel nyomdáját a városban a bajor származású Landerer János Sebestyén. A család férfi és női ágon egyaránt folytatta, továbbvitte az egyre virágzóbb vállalkozást, egészen 1854-ig, amikor Landerer Lajos, a nyomdász-dinasztia utolsó tagja meghalt.
Pesten, Pozsonyban, Kassán is működtettek egyre modernebb technikával felszerelt nyomdákat. Nevükhöz fűződik a Pressburger Zeitung, a Pester Zeitung és a Pesti Hirlap megindítása is. Landerer Lajos 1840-ben társult Heckenast Gusztávval, vállalatuk a korszak nyomdászatában meghatározó szerepet töltött.
A család neve és tevékenysége szorosan összeforrt a magyar történelemmel. Landerer Mihály tíz év börtönt szenvedett a magyar függetlenségért szervezkedő társaságnak nyújtott titkos nyomdászi segítségéért. A sajtószabadság megvalósulását a Landerer és Heckenast nyomda 1848. március 15-én megjelent első, cenzúrázatlan nyomtatványai jelentették.