1526 után Magyarország három részre szakadt. Az oszmán-török uralom
alá került területen nem működhetett nyomda A XVI. században Erdélyben
és a Felvidéken a javarészt Németországból betelepült tipográfusok és az
erdélyi szász nyomdászok (Honter, Heltai) által
létesített nyomdák elsődlegesen a reformáció terjesztését szolgálták.
Erdély, a Felvidék
és a török uralom alól felszabaduló és új életre kelő, egész ország
területén a legtöbb nyomdát továbbra is bevándorolt német tipográfusok
vagy német származású nyomdászok alapították és működtették.
A következő századokban is készültek még magyar nyelvű könyvek külföldön,
német, németalföldi, baseli, bécsi
nyomdákban.
A történelem viharai során elpusztult magyar várak
hajdanvolt szépségükben maradtak fenn - német metszőknek köszönhetően
- XVII. századi kiadványokban.
 |
A német egyetemeken – Wittenbergben, Jénában, Halléban, Erlangenben – végzett magyar diákok doktori tézisei, disszertációi a helyi, német nyomdászoknak köszönhetően maradtak fenn. |
| A Kölnből áttelepült Gerhard Mauss volt az első hivatásos könyvkereskedő Pesten, 1748-ban nyitotta meg üzletét. Ugyanebben az évben már kiadói tevékenységbe is fogott, Schilgin bécsi nyomdásznál jelentette meg Saavedra Idea pricipis christiano-politici című művét. |  |
 |
Mainzból telepedett Pestre 1802-ben Hartleben Konrad Adolf
könyvkiadó és könyvkereskedő, aki számos
magyar nyelvű művet is közreadott. A magyar folyóiratok címlapján is elsősorban német kiadók és nyomdászok neve olvasható. |
A reformkor idején politikai indoka volt annak, hogy
németországi nyomdákban
jelentek meg a kor nagyjainak (Wesselényi,
Kossuth, Széchenyi, Táncsics) munkái.
Magyarországon nem lehetett kiadni ezeket, ezért kellett külföldre kijuttatni a kéziratokat.
Wesselényi Miklós Balitéletekről című műve hamis impresszummal (Bukarest)
jelent meg Wigand Ottónál Lipcsében.
