Franklin íróként a kispróza, a szatirikus pamfletek és a könnyed filozófiai eszmefuttatás mestere volt. Ezeken kívül erkölcsi, történelmi és politikai iratai szintén megjelentek. Számtalan esszét, újságcikket, pamfletet és tanulmányt írt politikai, jogelméleti, oktatási, nyelvi és egyéb témákban. A Scheme for a New Alphabet and Reformed Mode of Spelling (1768) című műve a nyelvújítással foglalkozik, a Rules by Which a Great Empire May be Reduced to a Small One (1773) politikai kérdéseket vet fel, a Remarks Concerning the Savages of North America (1784) a rabszolgaság eltörlését sürgeti.

Franklin legismertebb könyve a The Autobiography (Önéletrajz: F. B. számadása életéről), melyet 1771 és 1788 között írt, s mely 1791-ben jelent meg. Nem egyszerűen csak személyes beszámoló, hanem fontos dokumentum Amerika fejlődéstörténetéről és szellemi életének alakulásáról. Franklin nemzetközi tekintélyének és közéleti jelentőségének csúcsán volt az önéletrajz írásakor; az első rész Angliában készült 1771-ben, a forradalmat közvetlenül megelőző években, a második a forradalom után 1784-ben, amikor amerikai követként Franciaországban élt, a harmadik pedig Philadelphiába való visszatérte után 1788-ban. Addigra a már korosodó, nemzetközi ügyekben jártas államférfi, aki fontos szerepet játszott az új állam megalapításában, a Függetlenségi Nyilatkozat és az Alkotmány megszövegezésében, a rengeteg tapasztalatot maga mögött tudó államférfi nézett vissza saját életútjára. Eredetileg nem a nagyközönségnek s közzétételre szánta, hanem fia és unokái számára írta. Franklin eredeti célja önéletírásával az volt, hogy tanácsokkal lássa el fiát, unokáit. Röviddel halála után jelent meg önéletrajza, melynek világszerte nagy sikere volt. Franklin tanulságokban gazdag élete, népszerű önéletrajza révén, hosszú időn keresztül Magyarországon is kedvelt olvasmány volt, magyarul is többször kiadták.

„Lévén, hogy a szegény és ismeretlen környezetből, melyben születtem és nevelkedtem, fölemelkedtem a jólétbe, és néminemű világi tisztesség övez; valamint elmondhatom azt is, hogy életemben mindeddig szerencsével jártam és kerekét Isten áldásával hasznomra forgattam - föltehető, hogy utódaim tudni szeretnék, miként cselekedtem mindezeket, s ha életrajzomnak némely részletét alkalmazhatónak ítélik adott körülmények között, akár okulhatnak rajta.”