A köz érdekében folytatott fáradhatatlan munkásságának számos eredménye jelentős és emlékezetes: 1731-ben Franklin alapította Amerika első közkönyvtárát, 1738-ban az első tűzoltó társaságot. Korszerűbbé tette a tűzoltás szervezetét, rendbe hozatta a közutakat, megszervezte a közvilágítást, rendszeresítette az utcák takarítását. 1744-ben létrehozta az Amerikai Filozófiai Társaságot, a földrész északi felének első tudományos egyesületét, 1751-ben pedig a Philadelphiai Akadémiát, később ebből jött létre a Pennsylvaniai Egyetem. 1752-ben nevéhez fűződik az első philadelphiai kórház létrehozása.

Amikor Franklin megszületett, szülőföldje még angol gyarmat volt. Amikor meghalt, már független állam. Franklin hosszú életútja a függetlenségért vívott harc korszakát ívelte át, s államférfiúi tevékenységével annak menetére nyomta rá bélyegét. Már 1736-ban a philadelphiai képviselők gyűlésének jegyzőjévé választották, egy évre rá a tartomány fő postatisztje s 1747-ben egyike volt a philadelphiai követeknek. 1753-ban pedig kinevezték a brit gyarmatok főpostamesterének. 1754-ben indítványt tett a tartományok szorosabb együttműködését szorgalmazva. Londonban diplomáciai feladatokat látott el 1757-1762 és 1764-1775 között. Vezető szerepet vállalt országának gyarmati sorból való felszabadításában.

Amikor Richard Henry Lee, Virginia képviselője azt javasolta, hogy az egyesült tartományok kongresszusa hivatalos nyilatkozatban is mondja ki, hogy a kolóniák mindörökre szabad és független államok lettek, a testület öt személyt bízott meg a sorsdöntő deklaráció méltó megszövegezésével: Thomas Jefferson virginiai, John Adams és Benjamin Franklin pennsylvaniai, Roger Sherman connecticuti, valamint Robert Livingston New York-i delegátusokat. 1776. június 28-án került sor a kész szöveg felolvasására a bizottság előtt. A Függetlenségi Nyilatkozatot 1776. július 4-én írták alá és hirdették ki Philadelphiában.

John Trumbull festménye

A philadelphiai Állam Házában aláírják a Függetlenségi Nyilatkozatot. A kép közepén láthatók a nyilatkozatot szerkesztő bizottság tagjai, akik az emberi jogok alapvető elveit és az Egyesült Államok népének önkormányzati jogát kihirdető okmányt megfogalmazták.

A State House - az Állam Háza, ahol a Függetlenségi Nyilatkozatot kihirdették, ezen a napon kapta a Szabadság Csarnoka nevet, és július 4-e ekkor lett Amerika nemzeti ünnepe. A kongresszus épülete előtt több ezren várakoztak, amikor a képviselők kiléptek, megszólalt fejük felett az épület tornyában a nagy harang, amelyet azóta a Szabadság Harangjának (Liberty Bell) neveznek. A Függetlenségi Nyilatkozat kimondja a 13 gyarmat Nagy-Britanniától való elszakadását.

1776 végétől Párizsban teljesített diplomáciai szolgálatot. 1778. február 6-án megszületett Franciaország és az Egyesült Államok szövetségi szerződése, amelynek aláírása után Franklin már hazájának első párizsi nagyköveteként dolgozott. Az 1783. szeptember 3-i versailles-i békeszerződést, amelyben Anglia elismeri a 13 gyarmat függetlenségét, hazája nevében Franklin írta alá.

1785-ben Párizsból visszatérve George Washingtonnal együtt részt vett az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának kidolgozásában, amelyet a kongresszus 1787-ben megszavazott. 1788-ig dolgozott az Unió megszilárdításán, akkor betegen visszavonult.