1915 februárjában
vonult be, a 91. gyalogezredhez került. De nem sok időt töltött osztrák
mundérban, 1915. szeptember 24-én orosz hadifogságba került voltaképpen
átszökött az oroszokhoz, majd 1916 nyarán csatlakozott a cári hadsereg
oldalán harcoló Csehszlovák Légióhoz. A Légió a francia-angol-orosz
szövetségi politikának egyik végrehajtója volt, osztrákellenesség
jellemezte, célja volt a cseh nemzeti érdekek védelme, később az önálló
csehszlovák állam megszervezésének alapja lett. A vejk második feldolgozása |
|
Második felesége, A. G. Lvovna |
1918-ban
Haek átállt a Vörös Hadsereghez (otthagyta a Légiót, mely akkor már
ellenforradalmi erőt képviselt), az 5. szibériai hadsereg politikai
biztosának helyettese lett, belépett a kommunista pártba. 1920 májusában
Krasznojarszkban feleségül vette Alekszandra Gavrilovna Lvovnát az
1917-es februári forradalomban szerepet játszó Lvov herceg lányát -,
jóllehet előző feleségétől formálisan nem vált el. Ekkor még
tartósnak hitte szibériai megbízatását. Így a bigámia elkövetésében
nem valami felelőtlenség vezette, hanem azt hitte, hogy életét végleg
Szibériában folytatja. Arról ábrándozott, hogy nemzetközi vörös csapatok
élén szabadítja fel az elnyomott közép-európai népeket. 1920 decemberében
azonban az Internacionálé javaslatára több tapasztalt pártmunkástársával
és második feleségével hazatért Prágába. Nem sokkal azután érkezett
meg, hogy a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt balszárnyának vezetése
alatt álló munkásság általános sztrájkját és felkelését leverték.
|
A kialakult politikai helyzet, az iránta megnyilvánuló
bizalmatlanság, a rendőrségi zaklatások és nem utolsó sorban magánéletének
rendezetlensége (bigámia miatt mégis perbe fogták hazájában) visszasüllyesztette
régi bohém életmódjába.
|