„Az 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz, mint címe is sugallja, nemcsak informálni és ajánlani szeretne, hanem ösztönözni is: lelkes nézőkké tenni a kíváncsi olvasókat, akik tisztában vannak azzal, hogy az idő rövid, a kihagyhatatlan filmek listája pedig hosszú.”
Ezzel a frappáns felütéssel kezdődik a GABO Kiadónál 2004-ben megjelent vaskos gyűjtemény előszava. Az eredeti kiadás az Amerikai Egyesült Államokban látott napvilágot egy évvel korábban, vagyis igencsak naprakész kiadványt vehetünk a kezünkbe.

    A szerkesztők a filmművészet kezdetétől az ezredfordulót követő néhány év terméséig válogattak a filmtörténetből, a sort a francia film ősatyja, Georges Mélies 1902-ben készült Utazás a Holdba című filmje nyitja, és a 2003-ban bemutatott, Quentin Tarantino nevével fémjelzett Kill Bill első része zárja. A főszerkesztő elmondása szerint a válogatás első lépése az volt, hogy átnézték a meglévő "top", "kedvenc", "legjobb" filmek listáit, és feltűnésük gyakorisága szerint rangsorolták a filmeket. Így előállt egyfajta kánon, amely egyesítette a minőség és a siker szempontjait. Igyekeztek minden jelöltet a maga szintjén megítélni. A válogatás legfőbb erénye, hogy nem részesíti előnyben sem a művészfilmet, sem a tömegfilmet, hanem törekszik mindkét ízlésvilág kiemelkedő darabjait érzékletesen az Olvasó elé tárni. Másik szimpatikus vonása e filmleltárnak, hogy, bár amerikai kezdeményezés, bemutat kevéssé ismert iráni, indiai, kínai, hongkongi, japán, dél-amerikai alkotásokat is.

    Természetesen magyar filmek sem hiányozhatnak az 1001-ből. Jancsó Miklós és Tarr Béla már az eredetiben is szerepeltek, de Bori Erzsébet kritikusnak, a magyar nyelvű kiadás szerkesztőjének köszönhetően további hazai művek is bemutatkozhatnak, összesen 9 film. Ezek: Székely István: Hyppolit, a lakáj (1931), Fábri Zoltán: Körhinta (1955), Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965), Csillagosok, katonák (1967), Bacsó Péter: A tanú (1969), Makk Károly: Szerelem (1971), Jancsó Miklós: Még kér a nép (1971), Szabó István: Mephisto (1981), Tarr Béla: Sátántangó (1994). Bori Erzsébetnek köszönhető az is, hogy a közép-kelet-európai és balkáni filmművészet néhány emlékezetes darabja is gazdagítja a gyűjteményt.

    Az összeállítók rangos, nemzetközi szerzői gárdát kértek fel arra, hogy a filmekről szóló rövid írásokkal segítsék az eligazodást a mozgókép csodálatos, színes világában. Az ismertetők közérthető nyelven, lendületes stílusban íródtak, tartalmilag hol elemzések, hol cselekményismertetők rövid értékeléssel. (Vigyázat! A cselekményismertetés tartalmazhat a film befejezésére vonatkozó információt!) Egyes filmek kapcsán megismerhetünk eddig nem hallott érdekességeket, csemegéket is, bepillanthatunk a kulisszák mögé.

    Ha felütjük a könyvet, először a film eredeti címét olvashatjuk, majd a hivatalos forgalmazás magyar címét (ahol sok a bizonytalansági tényező, elsősorban a kevéssé ismert művek esetében). Az évszám a hivatalos forgalomba kerülés évét jelöli, ami nem olyan jó tájékozódási pont, mint a nemzetközi gyakorlatban inkább bevált gyártás esztendeje. Megtudhatjuk az adott alkotás származási helyét, a gyártó cég(ek) nevét, majd a film alapadatait: hosszúság percben mérve; fekete-fehér vagy színes; néma vagy milyen nyelven beszél. Megismerhetjük az alkotógárda kiemelkedő szereplőit, informálódhatunk egyes díjakról (Oscar, Oscar-jelölés, a Cannes-i, a Berlini és a Velencei Filmfesztivál díjai).

    Alapos kutatómunkát igazol az 1001 film képanyaga is: kitűnő, külön böngészésre érdemes jelenetfotók, portrék, plakátok örvendeztetik meg a lelkes búvárkodót. A keresést három mutató segíti: egy címmutató, mely az eredeti és a magyar címeket közli; egy rendezői névmutató és egy műfaji mutató (mely esetenként vitatható). A könyv maga is jelzi, hogy számos film több műfaji kategóriába is bekerült, viszont terjedelmi okokból csak eredeti címén (ez nem túl praktikus).

    A könyv címét ne vegyük teljesen komolyan: vannak benne szép számmal olyan filmek, amelyekhez nem is lehet hozzájutni idehaza, és jó sokáig kellene élnünk, ha az elérhető művek nagyobb hányadát látni akarnánk. E kiadvány elsősorban abban nyújt segítséget, hogy válogathassunk, összeállíthassuk saját listánkat. Bárhol is nyissuk ki, olyan filmről olvashatunk, ami maradandó, talán életre szóló élményt ad nézőjének. Ha ezekkel a filmekkel fejlesztjük vizuális kulturáltságunkat, talán könnyebb lesz kiválasztani az igényesebb mozikat a mai filmáradatból. Ha választottunk, irány a mozi, a filmtéka, vagy akár a Somogyi-könyvtár! Helyi filmtárunk is várja az igényes filmművészet rajongóit!
Iránytűnk legyen az 1001 film!

Jugovits Ildikó