Írásainak szereplõi többek között: Jancsó Adrienne, elõadómûvész, Borsos Mihály fotómûvész, aki a láthatatlan embert keresi a maszk alatt, Sütõ András a „súlyos író, példa-ember”, akinek feladata a „nyelvõrzõ-nyelvdúsító munka” és Szabó Magda „a varázsló”. Polgár Rózsa textilképeirõl írja: „az Európába-tartozás nem felhígulást jelent, nem feladását az ön-értékeknek, hanem éppen azt a képességünket, hogy megszenvedett tapasztalataink által gazdagítsuk ezt az Európának nevezett térséget, méghozzá úgy, hogy a Föld bármely pontján élõ, keresõ, tépelõdõ embernek is mondjunk valami érvényeset.”

    A második fejezet címe: Voltak - vannak.
A magyar irodalom három nagy oszlopát Kodolányi Jánosban, Hamvas Bélában és Várkonyi Nándorban jelöli meg, s ezzel új kategóriát teremt a magyar irodalomtörténeti gondolkodásban. Németh László, „a tanító ember”, aki úgy éli meg a sorsát, hogy az életmû és az élet nem áll egymással ellentmondásban. Klebelsberg Kuno a kultúra gazdaságteremtõ erejét ismerte fel. Szegeden kiépült a Dóm tér, megvalósult az egyetem és az elsõ könyvhét, illetve könyvnap is kultuszminisztersége alatt született meg.

    Vasárnapi levelek a harmadik fejezet címe.
A Magyar Rádióban olvasta fel vasárnapi leveleit, a közreadott válogatás korrajznak is felfogható. „Értékükön próbálom mérni, elhelyezni a dolgokat, de soha nem mondok véleményt úgy, hogy abban ne legyen helye az okkeresésnek, a megértésnek, a könyörületnek.” - vallja a vele készült interjúk egyikében az írónõ.

    A rövid lélegzetû munkák sem az életmû melléktermékei, az aforizmaszerû megfogalmazások mestere, akinek meggyõzõdése, hogy az erkölcsi érték a mérleg nyelve. Írásai az erõszak, fásultság, szeretet, udvariasság, türelem, a tisztelet és a kitartás témakörében olyan jelenségekkel foglalkoznak, melyek a társadalom jelenlegi állapotát tükrözik.

Fejérné Pintér Veronika