Ki ne ismerné Jules Verne alias Verne Gyula nevét? Műveit több mint egy évszázada olvassa felnőtt és gyerek, több nyelvre lefordították, számos későbbi feltaláló, felfedező nevelkedett Verne-regényeken, mint pl. Marconi, Mengyelejev vagy akár Nansen.

    Regényeit Franciaországban a párizsi Hetzel kiadó adta ki. Húsz évre szóló szerződéssel rendszeres havi jövedelmet kapott az író, évi két regény megírása fejében. Így megszületett a Voyages Extraordinaires (Rendkívüli Utazások) sorozat, amelyben az olvasók - az író segítségével - bepillantást nyerhettek új világokba, körbejárhatták a Földet, megismerhettek új földrészeket, kultúrákat, találmányokat. A franciaországi Hetzel-féle kiadás nagyalakú, aranyozott gerincével, fametszeteivel, aprólékos rajzaival - a tartalom mellett - páratlan esztétikai élményt is nyújt. Hazánkban a korabeli Vasárnapi Újság már 1869-től közli Verne műveit folytatásokban, sőt társújságjában, a Világkrónikában is megjelenteti; ezenkívül a Franklin és a Móra Kiadó adta ki több alkalommal.

    Két nagy csoportba oszthatjuk ezeket a regényeket. Az egyik csoportba tartoznak a tényleg "rendkívüli" utazások leírásai, utópisztikus elemekkel átszőve; a másik csoportba pedig a valódi útleírásokhoz hasonló művek, tele kalanddal és humorral, melyek nem tartalmaznak fantasztikus jellemvonásokat. Ide sorolható a most ajánlott, nálunk kevésbé ismert Keraban, a vasfejű című regény, amely Jules Verne összes művei 8. köteteként jelent meg az Unikornis kiadó gondozásában 1998-ban.

    A mű tulajdonképpen a 80 nap alatt a Föld körül testvérregénye is lehetne, hiszen hasonlóan izgalmas útikalandok tarkítják a történetet. Szép tájleírások, humoros jelenetek váltakoznak benne. A történetben megjelenik némi politikai szatíra is, rámutatva a 19. századi, éppen málladozó török birodalom rettentő elmaradott állapotára. A makacs - vasfejű - Keraban ugyanis Isztambulból Kisázsiába akar hazatérni, viszont megtagadja a csónakokra kivetett - csekély összegű - adó kifizetését. Így elhatározza, hogy megkerüli a teljes Fekete-tengert. A hatalmas utat kocsin teszi meg, mert a vasutat gyűlöli, a hajózás pedig ártalmas az egészségére. A konzervatív török dohánykeresekedő különböző kalamajkákba keveredik az út során ugyanúgy, mint Phileas Fogg. A regény végén Keraban teljesen váratlan módon a Boszporusz felett kel át Kisázsiába. A mű kronológiája ténylegesen behatárolható, 1882. augusztus 16-tól szeptember 30-ig le is zajlik a cselekmény.

    Verne életében ez az 1882-1887-ig terjedő időszak különösen boldog volt, ez látszik a regényen is, semmi jele nincs még a későbbi pesszimista hangulatú műveknek.

    Érdekesség, hogy bár a történet a Fekete-tengeren és környékén játszódik az író soha nem jutott el ide, csak a Földközi-tengeren járt, információit különböző beszámolókból és útleírásokból szerezte.

    Magyar vonatkozása is van a műnek, Karinthy Frigyes Verne karikatúrája a Csömöri úttól egészen a Filatori gátig (megjelent az Így írtok ti c. kötetben), ennek a regénynek az ötletét aknázza ki.

Muresán Orsolya Mária