A Karinthy-írások kedvelői és az életrajzi művek olvasói újabb csemegét vehetnek kézbe. A 120 éve született Karinthy Frigyesről szól az Ünnepi Könyvhétre megjelent Szerelmes magyar írók sorozat legfrissebb kötete, az Egyfülű kosár.

    Egyfülű kosár - olyan nehéz, hogy csak ketten bírnák könnyen - de csak egy füle van, hol az egyik cipeli, hol a másik - így határozta meg a szerelem fogalmát Karinthy Frigyes. Az író életét négy nagy szerelem alakította, melyet nyomon követhetünk műveiben is. Időrendben az első Harmos Ilona, akit már színinövendék korától ismert és szeretett a fiatal Karinthy, szinte egészen addig, míg a hölgyet Kosztolányi feleségül nem vette. Következő szerelmét, Judik Etel színésznőt már az író ragadja ki egy rossz házasságból és szökteti meg, hogy frigyre lépjen vele. „Boga” tragikusan korai halála után Böhm Aranka veszi át a múzsa feladatát. A második feleség, a szenvedélyes Aranka több mint másfél évtizedig színesíti érzelmi viharaival házasságuk hétköznapjait. Karinthy utolsó éveinek mindeddig homályban maradt, titkos szerelmi története Rozsnyai Polett írónőhöz fűződő kapcsolata.

    Első szerelmeiről önéletrajzi fogantatású írásaiban megtaláljuk a szerelmi érzés kialakulásának és fejlődésének állomásait az ártatlan vonzalomtól a viszonzott szerelemig. A felnőtt szerelem Harmos Ilonka színésznő alakjában toppan elé. Ezt a kapcsolatot nemigen hangsúlyozza egyetlen életrajzírója sem, de Kosztolányiné Harmos Ilona írásai - melyekben gyakran rajzol negatív képet Karinthy mindkét későbbi feleségéről - árulkodnak erről a szerelemről. Kosztolányi Dezső mellett külön könyvet szentel Karinthy Frigyesnek és fiatalsága emlékeinek.

    1910 szeptemberében újabb színésznő jelenik meg Karinthy életében, a drámai hősnő Judik Etel. A fiatal író 1912-ben megszökteti az asszonyt, akiről tudja, hogy több gyermekes anya, s akit a férj revolverrel kezében napokig üldöz. Negyedszázad múltán így emlékszik vissza erre az időre. Első feleségemet, a bársonyszemű, szelíd és szenvedélyes színésznőt hoztam ide, romantikusan szöktettem meg férjétől, sötét öltözőkön és süllyesztőkön át, revolverrel a kezemben. Fél évig bujkáltunk Berlin mellett a szép ifjú Freudenauban, úgy éreztük, örök élet kezdődik. 1913-ban kötnek házasságot, s Karinthy számára Etel a legteljesebb boldogság. Imádott felesége harminckét éves korában, spanyolnáthában meghal.

    1920-ban Karinthy ismét megházasodik. Megint elvált asszonyt vesz feleségül, Böhm Arankát. Aranka rendkívüli jelenség volt, igazi kreol szépség, szenvedélyes indulatos, forrt, pezsgett körülötte a világ, alkalmatlan volt arra, hogy írómesterséget gyakorló férjének nyugodt, alkotásra alkalmas légkört teremtsen. Házasságuk a szokványostól nagyon eltérő kapcsolat volt, és bővelkedett olykor mulatságos, olykor megbotránkoztató, hol viharos, hol vidám, legtöbbnyire a nyilvánosság előtt zajló izgalmas-mozgalmas jelenetekben - írta róluk Devecseriné Guthi Erzsébet. Aranka azt a nőtípust elevenítette meg, akitől Karinthy egész életében viszolygott, s aki után egész életében vágyakozott.

    Utolsó nagy szerelme Rozsnyai Polett író, újságíró, a húszas-harmincas évek budapesti társasági életének és művészvilágának sajátos egyénisége. Kávéházakban, értelmiségi körökben sokan ismerték, tevékenységének írásos nyoma csekély. Néhány régi fénykép bizonyítja, hogy meghitt viszonyban állt Karinthyval egészen az író haláláig.

    Karinthy Frigyesnek legbizalmasabb „ügyei” sem maradtak titokban a korabeli Pesten. A népszerű író vállalta ezt, különösebben nem is nagyon izgatta semmiféle „leleplezés”. Az Egyfülű kosár egy páratlanul gondolkodó művész szerelmeinek nyitott könyve. A kötetből megismerjük kapcsolatainak egy-egy szép epizódját ugyanúgy, mint némely viharos családi eseményt, hol Karinthy, hol a kortársak - Kosztolányi Dezső, Füst Milán, Somlyó Zoltán, Devecseri Gábor stb. - hol fia, Karinthy Ferenc, vagy unokája, Karinthy Márton tolmácsolásában. A kötetet Fráter Zoltán állította össze.

Agárdi Lászlóné