Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg harmadik, átdolgozott kiadásban Kornis Mihály Végre élsz című kötete. A pályakezdő író 1981-ben jelentette meg először a novellákat és a Halleluja című drámát tartalmazó könyvét, majd 1992-ben megjelent a második, immár cenzúrázatlan, csak elbeszéléseket tartalmazó kiadás.
A szerző így vall az alkotás folyamatáról:
„...dolgozhattam azokon a novelláimon, amelyekről utolsó kiadásuk (Cserépfalvi) alkalmával úgy éreztem, még nincsenek készen. Most úgy érzem készen lettek.”

    Kornis Mihály író, dramaturg, a Színház és Filmművészeti Főiskola színházrendezői szakán végzett. 1973-1978 között részt vett a demokratikus ellenzék munkájában, 1991-től a Demokratikus Charta szóvivője.
Életművében fontos helyet foglalnak el a drámák. A kelet-európai abszurd dráma sajátosságaival összhangban, műveiben a tragikum és a komikum, a hétköznapi és az emelkedett, megszentelt és profán, valóságos és irracionális elemek együttes megjelenéséből alakul ki a groteszk minőség.
   
    Novelláiban sajátos, önálló arculatú, görbetükör-világot teremt. Témája a zsidó emberek élete a század elejétől napjainkig, amit gyermekszemmel figyel, de írói felelősséggel ábrázol, a sajátosan pesti mikrovilágot közép-európaivá tudja tágítani, megjelenítve a történelmi múlt és a közelmúlt tragikus és humoros, fanyar iróniával átitatott eseményeit és jelenségeit. Szinte minden írásában ott található a halál gondolata. A mindannyiunkra fenyegetően leselkedő halált írja meg, de a halál írásaiban az élet szerves része. Az Apa győz című novella egy halott monológja, aki utolsó útját, rosszullétét és halálát, temetését meséli el. A Reggel pedig így kezdődik: „Anya teste illedelmesen lóg a kötélen, finom lába a levegőben spiccel.” Műveiben mindent visszájára fordít, ironikusan idézőjelbe tesz. A Kérvény című novella Tábori István Igénybejelentő-lapja, (az ie. 1957. évi 40. sz. törvényerejű rendelet alapján), melyben kérelmezi, hogy mikor szülessen, meddig éljen, kik legyenek a családjának a tagjai, és mi történjen vele életében.

    Elbeszéléseiben meghatározó a nyelvi humor, szokatlan szóösszetételek és jelzők ejtik zavarba az olvasót: „fojtogató szerdaszag, pucér villanykörte”.
Új nyelvet teremtett: a nyelvi sémák között, melyeket felhasznál az operettszövegektől a mozgalmi dalokig, minden közhely szerepel új struktúrába szerkesztve.
A modern kor írója szól a modern kor emberéhez, minden lehetséges eszközt és technikát felhasználva, meglepő őszinteséggel.
„...boldoggá tesz, hogy ezúttal felolvashattam összes novellámat MP3-as CD-re, mely ott lesz minden kötetben, s csakúgy, mint a Vigasztalások könyve (illetve reményeim szerint valamennyi következő könyvem) esetében az Olvasó eldöntheti, hallgatja, vagy olvassa-e. Mindkettőt megteheti.”
Kornis Mihály honlapjának címe: http://kornismihaly.hu/km.html.

    Köteteiben gyakran foglalkozik az olvasót segítő technikákkal (Vigasztalások könyve), a világot élhetőbbé tevő dolgokkal.
„Csak annyit merj remélni, hogy a holnapi napod hajszálnyival kellemesebben telik majd, mint a mai: de egész nap merjed, vagy legalább holnap, ha még ma nem ment. Ha a reményben nincs gyakorlatod, döbbenten észleled, hogy ez megvalósul.”

Fejérné Pintér Vera