Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Magyarország csodái című kötet, melyet 2003-ban Fitz József-díjjal tüntettek ki. |
Mi
a csoda? A természet, az emberi tevékenység olyan alkotása, amely rendkívüliségével
ámulatba ejt. Mi a rendkívüli? Ami nagyszerű és pompás. Különösen nagy,
vagy kimondhatatlanul szép- írja bevezetőjében a szerző, és
szépírói tehetségét megcsillantva elkápráztat bennünket sziporkázó mesélőkedvbe
öntött műveltségével. A fejezetek között igazi csodákra bukkanunk, természeti csodákra, mint a Baradla-cseppkőbarlang, a Hortobágy, Tokaj, a Gellért-hegy. Képzőművészeti remekekre, mint MS Mester: Mária látogatása Erzsébetnél, a szárnyasoltárok, a garamszentbenedeki úrkoporsó, a Szent Korona, a budavári gótikus szoborgaléria, a Feszty-körkép, a Kolozsvári testvérek Szent György-szobra, a honfoglalás kori tarsolylemezek. A késmárki evangélikus fatemplom, a mezőcsávási harangláb, a veleméri Szentháromság-templom, valamint az erdélyi templomerődök szerepelnek a kötetben. Ott sorakoznak a könyvek, a Corvinák és a Képes krónika és a térképek közül Lázár deák Magyarország térképe. Kincs a jól válogatott könyvtár, a cseppkőbarlang köve, csillogó tava, kristálytiszta levegője. Kinccsé lesz bármi, ami nélkülözhetetlen és fogyóban van. Ezek a csodák csak darabkák. Maradékok. Néhány faragott kő, egy-egy színes cserép az elsüllyedt katedrálisból, a Szepességtől az erdélyi Király-földéig, Máramaros havasaitól az Adria partjáig elterülő középkori Magyarországból. Csontváry Kosztka Tivadar két festménye, a Baalbek és a Selmecbánya szinte keretbe foglalja a kötet tartalmát, mindazt, ami szívünknek kedves, hazánk csodálatos tájait, értékeit. Az
Ünnepi Könyvéten vendégünk lesz Száraz Miklós György író, akinek sokszínű
irodalmi tevékenységét szeretnénk bemutatni.
Fejérné Pintér Veronika |