Hatalmas szakmai és közönségsikert aratott történelmi nagyregényt ajánl olvasói figyelmébe a Somogyi-könyvtár.

    Aki olyan regényt szeretne olvasni, amelyik megjelenése után szinte azonnal az érdeklődés középpontjába került, válassza Spiró György művét. Sokan foglalkoztak vele, kritikák sora jelent meg róla. A mű segítséget ad ahhoz, hogy régi korok tanulságait felhasználva tisztábban lássuk jelenünket is. Tanítani akar, történelmi kérdéseket tisztázni, de ezt olyan olvasmányosan teszi, hogy belefeledkezünk a cselekménybe, időnként rácsodálkozva, hogy problémáink ma sem sokkal mások; és hiába telt el annyi idő a regényben leírt események óta, még mindig nem tudjuk a megoldást a felmerülő kérdésekre. A regény nyelvezete segít abban, hogy úgy érezzük, egyszerre vagyunk jelen az ókorban és a jelenben.

    A történet főhőse Uri, aki a római zsidó diaszpórában él, nem lát jól, fizikailag nem elég erős, de rengeteget olvas, nyelveket beszél. Napjainkban sem lenne igazán sikeres. Szeretne megfelelni apja elvárásainak, de úgy érzi, hogy ez lehetetlen. Kereskedő apja-súlyos terheket vállalva- mégis elintézi, hogy fia a Jeruzsálembe induló, pénzszállító delegáció tagja lehessen, ezzel el is kezdődik számára a kalandos epizódok sorozata.
„Róma a nagyvilág közepe, de Jeruzsálem az Istené: a zsidó világ közepe.”
Megpróbáltatások várják az úton, ugyanakkor lehetőséget kap arra is, hogy megismerkedjen más városokkal, népekkel; különböző foglalkozásokat próbálhat ki, Alexandriában gimnáziumba járhat. Ismeretségeket köt, tanul. Gimnazista korában másolást vállal, itt ismerkedik meg egy új eljárással: „a tekercseket újabban nem tekercsre másolják, mert egy hasábban két hiba is elég, hogy az egészet újra kelljen kezdeni, hanem külön lapokra, amelyeket aztán egymáshoz ragasztanak, s ennek neve könyv”.

    A Fogság az egész művet átfogó és átható cím. A főhős ténylegesen is fogságba kerül, de szinte mindenütt fogságban van: apja fogságában, a hatalom fogságában, a római zsidó közösség fogságában. Útján és életén végigkísérve részesei lehetünk sokkoló tapasztalatainak, gyengeségeinek, fájdalmainak, megismerhetjük a világról alkotott véleményét, küzdelmét a mindennapok nehézségeinek elviselésében. Látszatra a befolyásos gazdagok kegyét keresi, a körülötte élők számára mégis hihetetlen, hogy nem tudja kamatoztatni ezeket a kapcsolatokat. Akkor sem kap segítséget, amikor elüldözik Rómából és menekülni kénytelen családjával együtt.

    Spiró György kötete „az antikvárius fáradhatatlanul részletező műgondjával megrajzolt világtörténelmi panorámával szolgál, amely azonban olyan kort és olyan helyet választott tárgyául, ahol nemcsak eltérő múltak, hanem éppenséggel a múlthoz való alapvetően eltérő viszonyulások közt támadt apolitikus - és máig fel nem oldott- viszály” - írja a műről egyik méltatója, Tatár György.
Szilágyi Ákos szerint: „a regény címzettjei ’mi’ vagyunk, ’minket’ figyelmeztet, óv, int, tanít, bárha tudja reménytelenül”.
A vaskos kötet olvasása után remélhetőleg mindenki azt érzi majd, hogy a világon a legjobb dolog, ha hagyják az embert békében üldögélve olvasgatni.

    A 2007. évi Ünnepi Könyvhéten könyvtárunk egyik vendége Spiró György.

Fejérné Pintér Vera