Aki csak egyetlen előadáson is ott ült a Szegedi Szabadtéri Játékok nézőterén, bizonyára sohasem felejti el a Dóm térre boruló kora este hangulatát. A sötétkékbe hajló égbolton előbukkannak a csillagok, fölhangzik az előadás kezdetét jelző harmadik fanfárjel („Szeged híres város...”), kialszanak a még sötét színpadot fényfüggöny mögé rejtő reflektorok, s egypercnyi áhítatos csönd után, mintegy láthatatlan karmesteri intésre, megkezdődik a produkció. Az előadás hullámhosszára hangolódó közönség pedig, az emeletnyi magas széksorokban kétszeresen is elemelkedvén a hétköznapi valóságtól, ég és föld között lebeg a színpadi misztérium varázsszőnyegén... Itt illik elnézést kérni az olvasótól a könyvismertetésben szokatlanul érzelmes hangütésért. De a Dóm téren minden nyáron újjászülető játékokról és a szabadtéri fennállása 75. évfordulójára megjelent kötetről sem lehet szárazon beszélni. A Felragyognak a csillagok - hetvenöt éves a Szegedi Szabadtéri Játékok című könyv kinek-kinek személyes élményeit idézheti föl, mi több: visszaröpít az időben az 1931-es kezdetekig, a régi, legendás előadások világába is. A Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztiválszervező Kht. gondozásában megjelent album évadonként egy-egy oldalpáron villantja föl a produkciók jeleneteit. Képeskönyvhöz illően, magyarázat nem szorítja ki az illusztrációt, csupán néhány sornyi, a korabeli sajtóból ollózott cikkrészlet egészíti ki az előadások miliőjét érzékeltető mozaikot. Az angolul és németül is olvasható kísérőszöveg a szabadtérit látogató külföldiek számára is élvezetessé teszi a kötet lapozgatását. „Színpadi emlékképek tárlata”, „Dóm téri szívdobbanások” - olvashatjuk a kötet képeiről a bevezetőben. A könyv időutazásra, látott-hallott, vagy már csak leírásokból ismert prózai és zenés darabok, katartikus pillanatok, a díszletek jellegzetes illatának visszaidézésére szolgál. Nyilas Péter |