A Somogyi-könyvtár egyik féltve őrzött kincse Kőrösi Csoma Sándor Tibeti szótára. Ki is volt tulajdonképpen a szerzője, ennek a munkának?

    Kőrösi Csoma Sándor 1784. április 4-én született a Háromszék megyei Körösön. Tanulmányait Nagyenyeden folytatta. Majd tanár lett a nagy hírű Bethlen kollégium költészeti osztályában. Már ekkor gondolt arra, hogy beutazza Ázsiát.    1815 - 1818-ig a göttingai egyetem hallgatója volt, egyik tanára ott is buzdította ázsiai utazásra. Terve az volt, hogy Oroszországon keresztül jut el Kína északi részébe .

    1819-ben indult el Ázsia felé. Uticéljáról így írt:
„... elhagyván hazámat, kelet felé megyek ... egész életemet oly kutatásokra szentelem, melyek egykor az európai tudós világnak átalában és különösen saját históriánk némely homályos factumainak felvilágosítására szolgálandanak.”

    1822. márciusában már Lahorban volt, ahonnan Szrinagárba, Kasmír fővárosába ment, innen tovább indult Ladak fővárosába Lehbe. Júliusban találkozott William Moorcroft angol kormánymegbízottal, aki rábeszélte, hogy tanulmányozza a tibeti nyelvet. Kőrösi Csoma Sándor ekkor lemondott további útjáról, s a tibeti nyelvet és kultúrát kezdte el tanulmányozni.

    1822-ben egy perzsául is tudó tibetitől tanulta a tibeti nyelvet. 1823. júniusától 1824. októberéig Zangla kolostoráben tanulta a beszélt és írt nyelvet egy lámától, s megismerkedett a tibeti irodalom főbb műveivel is. 1831. májusában visszatért Kalkuttába, magával vitte valamennyi tibeti könyvét is. Itt az Ázsiai Társaság könyvtárosa lett, s munkája ellátása mellett jutott ideje szótárának és nyelvtanának sajtó alá rendezésére is. 1832 decemberére készült el a tibeti-angol szótár, a tibeti nyelvtan és egy buddhista terminológiai szótár is.

    1834 januárjában nyomtatták ki a szótárat és a nyelvtant. Az 1834. októberében Pesten megjelent JELENKOR így írt: „Kőrösi Csoma, az isméretes magyar utazó, ... Calcuttába költözött ... itt egy tibeti szókönyv nyomtattatásával foglalkozott .. A' munka 351 lapnyira terjed ... a czím csupán tibeti nyelvű ... fordítása így hangzik: Kisérlet egy tibeti és angol szótárhoz Bande Sangs-RGyas Phun-tsogs zangskári zárdához tartozó tudós Láma segítségével elkészítette Körösi Csoma Sándor székely-magyar Erdélyországból Kanumban a Himaláyák hegyei között tartózkodása alatt, India és Tibet határán, 1827-1830 években.” Ezzel a munkájával teremtette meg a tibetológia tudományát, szótárát az azóta megjelent valamennyi szótár és nyelvtan felhasználja. Kőrösi egy levelében így írt céljáról: „A sanskrit és tibeti irodalmak széles tért tárnak fel előttem az emberiség történetének tanulmányozására. Lelkesedésem még mindig ugyanaz, a mi volt akkor, a midőn először terveztem és elhatároztam, hogy keletre jőjjek ...”

    1835-ben elindult, hogy megkeresse a magyar őshazát, 1837 telén tért vissza eredménytelenül Kalkuttába. 1837-1842 között ismét az Ázsiai Társaság könyvtárosa.

    1842 februárjában útnak indult, márciusban ért Dardzsilingbe, de maláriába esett, s április 11-én meg is halt. Haláláról az 1842. július 13-i JELENKOR így írt : „Kőrösi Csoma Sándor hazánkfia a' magyar tudós társaság lev. tagja nincs többé! F. évi april elején Tibetbe utazta közben Dardzsilingben láz lepte őt meg, melly munkás és hazánkra díszt árasztó életének april 11kén véget vetett Kalkuttából Lassza felé intézett utjában! Béke fölötte!”

Takó Edit