„Két szék. Mindkettő betölti a festmény felületét. Elfordítva állnak, érintik a vászon szélét, monumentálisak, s mintha hívogatnának: „Foglaljon helyet.” Egyikükben sem ül senki. Az ülőkéken elhelyezett néhány tárgy gazdájára vár.”
Ezekkel a meglepően egyszerű mondatokkal kezdődik a 740 oldalas monográfia. Azt gondolhatnánk, hogy két művészettörténész, aki végigkíséri a festő életét és bemutatja a közben megszülető életművet - mintegy 870 festményt - a szakmai követelményeknek megfelelően elvont, száraz stílusban értekezik a témáról. Ezzel szemben már a bevezetőben megfogalmazzák, hogy nemcsak a szakembereknek, hanem az érdeklődő nagyközönségnek is szánják munkájukat. Művészetet kedvelő laikusként mondhatom, hogy egy átlagos műveltségű, Van Gogh művészetét megismerni akaró olvasó olyan intellektuális és vizuális örömmel olvassa a könyvet, mint egy lebilincselő regényt.

    Már a fejezetcímek is érzékeltetik, hogy az élettörténet összefonódik a keletkezett művek bemutatásával: A művészsors vállalása; A festészet mint hitvallás; A nagyváros élménye; Festészet és utópia; Művészet és őrület; „Majdnemjajkiáltás”; Végakkord.
Az apróbb-nagyobb történetekből a festő személyisége áll össze a könyv végére bennünk, míg a kiváló reprodukciók mellé mesteri és közérthető műelemzés társul.

    Különösen érdekes, ahogy Van Gogh sajátos jelképrendszerét mutatja meg a szerzőpáros, hiszen a művész sok tárgyat ábrázol és használ képein: széket, cipőt, pipát. Ezek „Van Goghot személyesítik meg….. e szimbólumok Van Gogh sajátjai, s jelentésük sem egyetemes…. Ha meg akarjuk fejteni ezeket a jelképeket, ismernünk kell a művész életútját, valamint az általuk hordozott jelentést. Kellő ismeretek híján… csupán egy csendélet alkotóelemei.”
A szakembereknek szól elsősorban a függelék: a festmények címmutatója, a katalógusszámok összehasonlító táblázata és a bibliográfia, amely tartalmaz néhány magyar szerzőt is. Természetesen a reprodukciók mellett a cím, a keletkezés ideje, a méretek és az őrzési hely is megtalálható.

    Vegyük kézbe az első igazán gazdag, részletekbe menő, teljességre törekvő feldolgozást erről a különös egyéniségű, de mégis kora többi zsenijével rokon gondolkodású és sorsú festőről, akinek hatását így magyarázzák a szerzők: „Festményei közvetlenül váltanak ki érzelmeket. Azért hatásosak, mert alkotójukat szenvedélyesen érdekelte az ember és a természet.”
Ha Önt is érdekli Van Gogh művészete és látta már a Szépművészeti Múzeum kiállítását azért, ha még nem, kedvcsinálónak lapozzon bele Walter és Metzger monográfiájába!

Juhász Ferencné