A világ természeti csodái és kultúrkincsei
1. Délkelet-Európa


     A Somogyi-könyvtár márciusi könyvajánlójának kiválasztásában kettős aktualitás játszik szerepet. A szegedi árvíz 125. évfordulójára emlékező város árvíz után újjáépített belvárosa Europa Nostra-díj várományosa.
A bemutatásra szánt kötet jeles példa arra, hogy a kulturális értékek védelme csak egyetemes összefogással lehetséges. Az Egyezmény az emberiség kulturális és természeti örökségének védelméről című dokumentum 1972. évi aláírása óta az aláíró országok viszonya a világ természeti és kulturális értékeihez jelentősen megváltozott. Nyilvánvalóvá vált, hogy a „környezetet” az egyre súlyosabb sérülésektől óvni kell. Pozitív változást jelent a „világörökség” fogalmának mind fontosabbá válása.
Az UNESCO világörökség-mozgalmának célja, hogy a jövő számára megkönnyítse és elősegítse a múlt értékeinek megőrzését, mivel mai világunkban számos veszély, környezeti katasztrófa, rombolás, megsemmisülés fenyegeti ezeket. A világörökségi helyszínné nyilvánítás fokozott figyelmet irányít az adott épített örökségre, tájra és azok megőrzésére. 2003-tól már 128 ország 754 érdekessége, látványossága tartozik e körbe.

      A világörökségi cím elnyerése presztízskérdés. Magyarország immár hét helyszínnel büszkélkedhet. Ezek a budapesti Duna-part a budai várnegyeddel és az Andrássy út, Hollókő, az Aggteleki és Szlovák Karszt barlangjai, a Pannonhalmi Millenniumi Bencés Apátság és természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák; 2002-ben pedig a Tokaj környéki borvidék került fel a listára.

     Szeged felújított belvárosát Europa Nostra-díjra jelölték 2003-ban. A díjat az Európai Unió által felkért bizottság ítéli oda azoknak a pályázóknak, akik kiemelkedő eredményeket mutattak fel az örökségvédelem területén. A döntést Hágában hozzák meg, az eredmény február - márciusban várható. Europa Nostra-díj valamelyik fokozatának megszerzése még csak az első lépés. A tervek szerint a megszépült szegedi belvárost a világörökség részének szeretnék nyilvánítani. Erre a városrész adottságai jó reményekkel kecsegtetnek.

      Az 1997-ben indult, számozott kötetekkel megjelenő A világ természeti csodái és kultúrkincsei c. sorozat a Föld ama vidékeit, településeit veszi számba, amelyeket az UNESCO a világörökség részének nyilvánított. Az első rész Délkelet-Európa kulturális és természeti örökségeit mutatja be. Ismerteti azokat a szempontokat, amelyek számbavételével a nemzetközi szervezet döntött egy-egy kulturális létesítmény, egy város vagy városrész, esetleg aprócska falu világörökséggé való kiemeléséről, figyelembe véve az objektum, a táj szimbolikus jelentéshordozó szerepét is. Délkelet-Európában a kötet összeállításának idején harminc hely került föl a világörökségi jegyzékre, ebből huszonegyet kulturális, hetet pedig természeti örökségként határoztak meg, míg kettő megfelel mindkét örökségi kritériumnak.
A kötet bőségesen él a lélegzetelállító szépségű színes panorámafotók, a légi felvételek, az ezer színben tobzódó természetfotók művészi hatásával, amikor bemutatja a Plitvicei-tavak Nemzeti Park elbűvölő vízlépcsőit és természetes gátjait, Split óvárosát és Diocletianus császár palotáját, a fejedelmi festményekkel büszkélkedő szerbiai Studenica-kolostort, az athéni Akropoliszt, a Thesszaloniki lenyűgöző hegyvidékén rejtőző „sasfészkeket”, a Meteóra-kolostorokat, hazánk szívét, Budapestet - a budai várnegyeddel és a Duna-parttal. Pazar képeskönyvet lapozhat az olvasó, akár egy színes világutazás résztvevőjének is érezheti magát, amikor bebarangolja Ukrajnától Ciprusig, Szlovákiától Görögországig Délkelet-Európát. A színes utazás egy-egy állomásaként várak, természetvédelmi területek, patinás városok és városrészek vagy éppen aprócska falvak, gazdag madárvilágú tavak, romvárosok, kolostorok látnivalóival ismerkedhet a könyv lapozgatása közben.
A kötet kitűnően szerkesztett térképe piktogramokkal jelzi a világörökségi pontokat; a látnivalók azután növekvő számsorrendben tanulmányozhatók. Ez a mutató felsorolja a kötet országait, s egyben látható mely ország hány és milyen örökséggé nyilvánított objektummal szerepel az albumban.
Mind a művészeti alkotások iránt érdeklődő olvasó, mind az utazását szervező turista számára számtalan ismeret forrása ez a kötet.

      A sorozat darabjai nemzetközi összefogással készültek. A kötetek a párizsi UNESCO Világörökség Központ Igazgatójának ajánlásával, a spanyol Archivo Iconografico, S.A. Barcelona képügynökség által beszerzett fotók felhasználásával, a német szerkesztők összeállításában, a VS Verlaghaus Stuttgart GmbH és a Plaza & Janés S. A. Barcelona kiadásában jelentek meg. A magyar kiadásokat a Pécsi Alexandra Kiadó gondozta.
A sorozat szerkesztőinek célja, hogy a világörökség szépségeinek bemutatásával segítse a közös örökség megőrzését.

Agárdi Lászlóné