Képzõmûvészet                                                                                       

Gulácsy Lajos: 1882-ben Budapesten született festõ. A Mintarajziskolában tanult, majd Rómában és Firenzében képezte tovább magát, Párizsban is járt. Mûvészetét különös álomvilág, sajátos líra jellemzi. Rokokó hangulatú, légies nõalakokat és sétáló figurákat ábrázol. Mûvészete nem tartozik semmilyen izmushoz. Ady és Juhász Gyula igen szerette mûvészetét, Juhász Gyula verset is írt hozzá.

 

Juhász Gyula mint francia márki - Gulácsy Lajos rajza

  


 

A vers elõször az Esztendõ 1918. júniusi számában jelent meg.

Tanyai táj; az 1923-ban készült rézkarcot
a mûvész 1925-ben Juhász Gyulának ajánlotta

Rudnay Gyula: Pelsõcön született 1873-ban, festõ, grafikus. Budapesten, majd Münchenben végezte tanulmányait Hollósy Simonnál Nagybányán, Rómában, Párizsban képezte tovább magát, végül a maga útját járva teremtette meg festõi stílusát.

 
Mind mondanivalója, mind festõi elõadásmódja a magyar festészeti romantika hagyományaihoz fûzi. Témavilága merõben eltér a kortársakétól: letûnt korok hangulatát idézi. Mindemellett valóságos élményei is szerepet játszottak festészetében. Hódmezõvásárhelyi mûvészbarátaival, az „alföldiekkel”: Tornyai Jánossal, Pásztor Jánossal, Endre Bélával és Koszta Józseffel egy sajátosan magyar piktúra megteremtéséért küzdött. Stílusára jellemzõ az erõs fény-árnyék kontraszt.

Parobek Alajos: Juhász Gyula szülõháza


Parobek Alajos 1896 májusában született Szegeden. 1914-ben érettségizett a fõreáliskolában, majd nyáron Nagybányán tanult Ferenczynél és Thormánál. Késõbb a Képzõmûvészeti Fõiskolán Réti István növendéke lett. 1925-ben ismerkedett meg az egyetemi hallgató József Attilával, majd Juhász Gyulával is szoros barátságba került.