![]() |
Kassák az 1910-es évek közepétől rajzolt, festegetett. A Ma szerkesztése,
a szöveg és kép elhelyezésével kapcsolatos nyomdai tervezési munka közelebb
vitte a képzőművészethez. A bécsi emigrációban absztrakt képeket festett. Művei körök, négyzetek, háromszögek, ferde vonalak kiegyensúlyozott, vagy éppen dinamikus viszonylatain alapuló kompozíciók. 1922-ben publikálta ezekhez kapcsolódó programadó írását, Képarchitektúra-manifesztumát. A képarchitektúrák mint könyvcímlapok, illusztrációk, festmények és szoborkompozíciók végigkísérik Kassák alkotói útját az 1920-as években. Kora művészeti áramlatait sorakoztatja fel a Moholy-Nagy Lászlóval közösen összeállított Új Művészek könyve (1922). |
![]() |
1921-től maga tervezte kiadványai nagy részét, az 1920-as évek második felétől sajátjai mellett mások által kiadott könyvekhez, folyóiratokhoz is készített címlapot, teljes külső és belső tipográfiát is. Reklámgrafikusként is tevékenykedett: cégek megbízásának eleget téve kereskedelmi plakátokat, reklámlapokat, prospektusokat, levélfejeket tervezett. |
Az 1930-40-es években kevesebbet foglalkozott képzőművészettel. A rajzolást nem hagyta el, egy ideig naturális formákat utánzó rajzokat készített. A Munka körének ifjú tagjait a fotó és a naturális rajz felé irányította. Kritikusként azonban a magyar képzőművészet tág területeit tekintette át. Interjúkötetet (Vallomás tizenöt művészről, 1942) és festőkről írt portrésorozatot (Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig, 1947) adott közre.
|
![]() |
Az 1950-es években folytatta a naturális formavilágú rajzok és festmények készítését. Munkássága utolsó évtizedében megváltozott arányokban, festéstechnikával, de korábbi elveitől vezetve ismét absztrakt képeket alkotott. Képzőművészeti alkotásaiból kiállításokat rendeztek hazánkban és Európában. |