Újjáépítés a víz után

Tisza Kálmán miniszterelnök egy Szeged város önkormányzata felette álló királyi biztosság létrehozásáról döntött. A királyi biztost 12 tagú tanács támogatta: kilenc tagot a miniszterelnök, hármat Szeged közgyűlése választott ki. A szükséges szakembereket (mérnök, építész.) a minisztériumok adták.

A királyi biztosnak Tisza Kálmán miniszterelnök a közvélemény nagy felháborodására saját testvérét szemelte ki: Tisza Lajost. Az eredetileg egy évre szóló kinevezést a későbbiekben négyszer meghosszabbították.
A biztosság részlegei közül a Lechner Lajos által vezetett műszaki osztály volt a legnépesebb és legfontosabb. Szeptemberre készültek el a városrendezési tervvel melyről

Mikszáth Kálmán így vélekedett:
„Zseniális, mert annyira világos, mint egy hatalmasan kidomborodó eszme valamely képen, mely szinte magával ragadja a nézőt. A laikus szem előtt is a girbegurba város, mintha valami sajátszerű varázslat lenne, egyszerre szabályosság válik, redőit leveti, kiálló bordái kisimulnak, utcái kanyarosság nélkül futnak a körutaknak, s ez mind egy hatalmasan kidomborodó eszme valamely képen, mely szinte magával ragadja a nézőt. A laikus szeme előtt is a girbegurba város, mintha valami sajátszerű varázslat lenne, egyszerre szabályosság válik, redőit leveti, kiálló bordái kisimulnak, utcái kanyarodás nélkül futnak a körutaknak, s ez mind olyan egyszerű, olyan természetes, hogy az ember önkéntelenül kiált föl: No, ezt én magam is így csináltam volna meg. Hiszen olyan könnyű volt!
S éppen ez a Lechner dicsősége, hogy amit ő itt kivitt, az nekünk olyan könnyűnek látszik.”

Tisza Lajost kezdetben Szeged városa ellenségként fogadta, de a rekonstrukcióban elért munkája meggyőzte a lakosokat. Később a szegediek ragaszkodása miatt már kellemetlenségek is érték a biztost:
Ugron Gábor képviselő a képviselőházban felemlítette, hogy az újonnan épített szegedi középületeken nincs rajta az ország címere, de rajta van Tisza Lajos monogramja. Tisza válaszában elmondta, hogy amikor megtudta, hogy az építészek az ő királyi biztossága idején készült épületekre helyezett emléktáblán meg akarták említeni, hogy: Tisza Lajos királyi biztossága alatt készült, ezt határozottan visszautasította, de grófi címerének monogramjának feltüntetését megengedte azokon az épületeken, amelyek építésében részt vett.

Szeged rekonstrukciójával kapcsolatban további elismerésekben is részesült Tisza Lajos: Szeged már 1880-ban róla nevezte el a kiskörutat; a király 1883-ban „Szeged grófja” címmel és ranggal jutalmazta; 1884-ben a város országgyűlési képviselője lett; 1904-ben pedig Fadrusz János elkészítette a szobrát.