Vigadó

Tisza Lajos királyi biztos Szeged újjáépítésekor az összes cukrászdát és mulatóhelyet egy helyen kívánta elhelyezni. Így jött létre az újszegedi Népkert parkokkal, szórakozóhelyekkel.
1883-ban épült fel a Halmay Andor tervezte Vigadó és a cukrászda.
Az építkezésre kilenc ajánlat érkezett, melyek közül a legelőnyösebbet, Legát helybeli vállalkozóét választotta a tanács.
A „vigarda” földszintes, favázas épület, melynek berendezése minden igényt kielégít. Szép stílusú tornya van, nagy táncteremből, tágas bormérő helységből, két öltözőszobából, két étkezőteremből, konyhából és egyéb apró helységekből áll.

A légszeszgyár (gázgyár) vállalta a légcsövek bevezetését a népkerti főfasoros útra és a Vigadó épületébe.
A Krömmel Mihály bérelte Vigadó 1883. augusztus 1-jén nyílt meg a Szegedi Dalárda dal- és táncestélyével.
A Vigadó bérletével és jövedelmezőségével folyamatos gondok voltak, a bérlők egymást váltották. Az 1886. évi szegedi kolerajárvány idején az épületet kórházként használták, ami ezek után elriasztotta a közönséget.

1891 júliusában a Vigadó nagytermében rendezték a Magyar Műkertészek és Kertgazdák Egyesületének virágkiállítását. 1899-ben vezették be a teljes légszeszvilágítást.
1903-ra a Vigadó épülete erősen megrongálódott. Padozata kirohadt, tetőzete pusztult, az eső becsorgott, a javítgatások hiábavalók voltak. Bontást is javasoltak, de végül is drága költségen helyreállították. Ezután a liget és a Vigadó is újra fénykorát élte.

A szerb megszállás idején az épület újra megrongálódott.
1922-ben a Hági tulajdonosa, Horváth József vette bérbe és bevezette a villanyvilágítást. Az épület virágbemutatók helyszíne lett, később tulajdonosváltások következtek be.
1928-ban az Újszegedi Népkör és a községi könyvtár hivatalos helyiségeként működött.
A második világháború idején is, mint minden évben tavasszal, kinyitott a Vigadó, és bálokra, táncmulatságokra várta az embereket. Mögötte egy kis házikó állt - a kis Vigadó - melyben söröztek, kártyáztak az újszegediek a nehéz időkben.
1950-ben 55 000 forintos költséggel újult meg az elhanyagolt épület, majd az 1960-as években a Vidámpark része lett.

A liget rendezésekor 1968-ban döntöttek a lourdes-i barlang és a Vigadó elbontásáról.

»»