Az Egyesült Államok nagy rokonszenvvel kísérte figyelemmel a magyar nép szabadságküzdelmét. A világosi fegyverletétel megrázta az amerikai közvéleményt. Több amerikai politikus szólalt fel a magyar ügyért, közöttük volt Lewis Cass Michigan állam kormányzója, aki még 1849-ben indítványozta a szenátusban, hogy az Egyesült Államok szakítsa meg a diplomáciai összeköttetést Ausztriával a magyarországi események miatt. Daniel Webster szenátor, majd külügyminiszter, 1849 novemberében a magyar szabadságharc hõseirõl emlékezett meg. Henry Stuart Foote szenátor pedig 1851-ben konkrét indítványt tett arra, hogy az Egyesült Államok kormánya hadihajót küldjön Kossuthért és emigráns társaiért. Az amerikai szenátus több ízben is foglalkozott Kossuth Lajos és társainak Egyesült Államokba szállításával. 1851. augusztus 18-án vált biztossá, hogy a menekültek elhagyhatják a törökországi Kütahyát.

A Mississippi nevû hadihajó. Clary Ray festménye

     John Collings Long kapitány, a Mississippi nevû hadihajó parancsnoka kapta a megbízást, hogy Kossuthot és társait Törökországból Amerikába szállítsa. Kossuth 1851. szeptember 10-én szállt a hajóra, azonban Gibraltárnál 1851. október 15-én elhagyta a Mississippi fedélzetét és a Madrid nevû gõzösön Anglia felé vette útját, ahova 1851. október 23-án érkezett. A Mississippi Kossuth nélkül kötött ki New Yorkban 1851. november 10-én. Kossuth miután találkozott a magyar emigráció angliai képviselõivel és velük a politikai teendõket megbeszélte, mintegy egyhónapos angliai tartózkodás után a Humboldt nevû hajón tette meg az utat New Yorkig. Kossuth Lajos azzal a céllal indult el 1851. november 20-án Angliából az Egyesült Államokba, hogy jelentõs dollárösszeget gyûjtsön a leendõ független Magyarország állami kölcsöneként a hazai felkelés megszervezésének költségeire, fegyverek beszerzésére és az emigráció anyagi támogatására.

     Vasváry Ödön kutatásai közül az egyik legérdekesebb azoknak a festményeknek a megtalálása volt, amelyeket Walter Gould (1829-1893) amerikai festõ készített Kütahyában 1851 nyarán Kossuth Lajosról és közvetlen környezetének 18 tagjáról törökországi számûzetésük idején. A képek elkészülte és pontos leírása László Károly volt tüzérhadnagy, az emigráció hivatalos naplóvezetõje Napló-töredék címû mûvébõl ismert, viszont azok hollétérõl senki sem tudott, egészen 1952-ig. Vasváry Ödön talált rá a képekre Philadelphiában, a pennsylvaniai Történelmi Társulat épületének pinceraktárában az említett évben. Vasváry ezzel kapcsolatos kutatásait írta meg két részes cikkében az Új Magyar Út (Washington, D. C.) 1953. január-februári, és márciusi számaiban.