Moholy-Nagy 1937-ben az Egyesült Államokba költözik. Amerikai tartózkodása a Vasváry-gyűjtemény dokumentumai között is nyomon követhető. Megalapítja a chicagói New Bauhaust, melynek megalapításáról, első évéről, az iskola tagjairól szól L. Sandusky The Bauhaus Tradition and the New Typography (A Journal for Art Directors and Production People) című írása.

A New Bauhaus utódja a School of Design, illetve Institute of Design, melynek 1940-41-ben meghirdetett kurzusait mutatja be a Vasváry-gyűjtemény anyagában található ismertető: a nappali és esti tagozat mellett a gyerekeknek (5-12 éves korig) vasárnapi foglalkozásokat (pl. bábkészítés) ajánl a program. A Moholy-Nagy László vezetésével működő intézménynek oktatói között megtaláljuk Kepes Györgyöt és feleségét, Terebesyt, valamint Moholy-Nagy László második feleségét, Sybil Moholy-Nagyot is. A szponzorok közül Walter Gropius nevét emeljük ki, aki a Harvard Egyetem építészeti fakultásának a vezetője.

Művészeti és pedagógiai munkásságának elméleti szintézise csak 1946. november 24-én bekövetkezett halála után jelenik meg: a Vision in Motion, (Látás mozgásban), amelyben az építészettől az irodalomig(!) minden területet a címben megfogalmazott elv tükrében vizsgál, a fotó területén pedig számtalan új ötletet vonultat fel.

Érdekes összehasonlítani a Vasváry-gyűjteményben őrzött hetvenes évekbeli aukciós lista árjegyzékét a 2005-ös Sotheby's katalógus áraival: míg 1971-ben 1000 dollár körül kelt el egy Moholy-Nagy-alkotás, addig idén akár 300.000 dollárt is fizettek érte a művészetkedvelők.