Moholy-Nagy László születési helye Bácsborsód (1895. július 20.), a Baja melletti kétezer lakosú nagyközség. Édesapja, Weisz Lipót egyes források szerint földbirtokos, mások szerint jószágigazgató vagy bérlő a gazdag Latinovitsék birtokán. Tönkremegy, majd kivándorol Amerikába szerencsét próbálni, és nyomtalanul eltűnik. Édesanyja, Stern Karolina neveli fel a három fiútestvért: Jenőt, Lászlót és Ákost.

A család elköltözik a gazdag magyar-szerb vegyes lakosságú Moholra, amely Szegedtől délre, kb. 50 km-re, a Tisza partján található. A főutcán, a központban, nagy sarokházban lakik dr. Nagy Gusztáv ügyvéd, a nagybácsijuk, aki „szárnyai alá veszi” az apa nélkül maradt családot, és anyagilag támogatja a három fiú iskoláztatását. A jótevő ügyvéd nevét évekkel később, hálából veszik fel az ifjak. A család 1905-ben Szegedre költözik. Weisz Lipótné fiaival, Lászlóval és Ákossal a Pusztaszeri utca 4-ben lakik. Ma ez a ház már nem áll.

A világhírű képzőművész 1905-től 1913-ig a Szegedi Magyar Királyi Állami Főgimnázium növendéke. (Ugyanez az iskola 1922-től Klauzál Gábor, 1950-től Radnóti Miklós Gimnázium néven szerepel.)

Az első b. osztály névkönyvében (1905 / 06. tanév - a Csongrád Megyei Levéltár tulajdona) a bejegyzett tanulók között Moholy-Nagy László még Weisz Lászlóként szerepel. Hatodiktól kezdve (1910) Nagy Lászlóra változott a neve. Első osztályos korától kiemelkedő tanulmányi eredményeket ér el, tandíjmentes mindvégig. Magánszorgalomból görögöt, franciát és gyorsírást tanul. Gyerekkorától szívesen és elég sokat rajzol a gimnáziumban.

„Tizenkét éves koromban verseket kezdtem írni.” Egy-egy versét a Szegedi Napló és a Délmagyarország is közli. Nem ő az első diákköltő, akinek versei még középiskolás korában megjelennek az újságokban: Juhász Gyula, és Bauer Herbert - a későbbi Balázs Béla - ugyancsak a Szegedi Naplóban debütál. Moholy-Nagy Lászlónak anyjáról írott verse éppen olyan jellemző, mint az ifjú Juhász Gyula anyaversei: az apa nélkül maradt család egyetlen oszlopát ünnepli benne a fiatal művész.

Ötödikben az 50, majd hatodikban a 60 koronás Bamberger-féle ösztöndíjat nyeri el. Ugyanebben az évben (1911) a gyorsírási diktandó versenyen a 10 koronás I. díjat is megszerzi. Ezek után a gyorsírókör titkárának választják meg. 1913-ban, nyolcadikos korában elnyeri a magyar nyelvi és irodalmi önképzőkör 10 koronás első díját.

1913 júniusában tesz érettségi vizsgát. (A kimutatás a Csongrád Megyei Levéltár tulajdona.)

Szoros barátságot köt egyik kiváló osztálytársával, a későbbi híres belgyógyász professzorral, Bach Imrével és testvérével, Lászlóval. A Bach család tulajdonában volt a szegedi mozik egyike, a Zsótér-házbeli Korzó, amely Vas Sándor vezetése alatt 1913. október 8-án nyitja meg kapuját. Bizonyos, hogy Moholy-Nagyot is magával ragadja a kor látványossága. A századforduló körüli kezdeményezésekről szóló híradások arról számolnak be, hogy Szegeden a kávéházi vetítések nagy népszerűségnek örvendnek. Szeged város címtára 1911-ben a szórakozóhelyek között három mozgófénykép színházat és két mozit említ. „Az új mozi Magyarországon páratlan a maga nemében, de megállná helyét Berlinben, vagy akár Párizsban is.” ( Szinházi Ujság, Szeged, 1913. október 5. 6. szám)