„Móra Ferenc nem az irodalom előszobájának hanem saját legbensőbb énjének érezte az ifjúsági irodalmat.” (Földes Anna)
   
     Ahogy az újságírást Kulinyi Zsigmond, a meseírást Pósa Lajos „parancsolta” Mórára. Ő fedezte föl benne a kiváló gyermekírót. 1905 és 1923 között Az Én Újságom több álnéven író munkatársa volt. Pósa Lajos, „a mesekirály”, nemcsak teret adott az ifjú Móra gyermekírói tehetségének kibontakozásához, hanem sarkallta, ösztönözte, dicsérte.
Pósa volt, aki először nevezte Mórát a legnagyobb élő gyermekírónak. Mórának természetesen jól esett a dicséret, fokozta munkakedvét. Így azután Pósa haláláig, 1914-ig szinte ő írta tele Az Én Újságomat. Ötszáznál több mesét közölt az Új Időkben, két évig maga is szerkesztett folyóiratot Gyermekek Világa címmel (1912-14), s közben sorra alkotta ifjúsági regényeit. Az Én Újságom kiadója, Singer és Wolfner jelentette meg a gyermekkönyveit, amelyek révén vált először országosan ismertté.

     Az Öreg diófák alatt, 1906-ban látott napvilágot. Később ugyanezt a történetet átdolgozta, újrateremtette és ebből született 1922-ben a Dióbél királyfi. A Falun, városon (1907) meséinek első, vékonyka válogatása.

     A Rab ember fiai (1908) az egyik legnépszerűbb ifjúsági regénye, amely az idők folyamán több kiadást ért meg. Története Apafi Mihály fejedelem idejében, a 17. sz. második felében, a szultántól és a császártól egyaránt szorongatott Erdélyben játszódik.

     Kevésbé népszerű és kevésbé sikerült ifjúsági regénye a Mindenki Jánoskája (1912) amely szintén történelmi környezetben ágyazott romantikus mese.

     A Filkó meg én (1915) előbb folytatásokban jelent meg Az Én Újságomban: az egyetlen könyve amelyből nem akart új kiadást.

     „A Kincskereső kis ködmön ifjúsági regénynek íródott, de lassan meghódította a felnőtt olvasókat... Finom kis remekmű egyike a legszebb lírai regényeknek: a szegénysoriak gazdag és mély érzelmű világát a szegénysor nemes erkölcsét ragyogtatja meg.” (Bóka László)
A regény számos kiadása és a televíziós földolgozás biztos jele annak, hogy Móra e műve elfoglalta méltó helyét ifjúsági irodalmunkban.

     Szegeden jelent meg először, 1925-ben a Hol volt, hol nem volt címmel összeállított mesegyűjteménye, majd a Genius vette át a második kiadásra (1932).

     Nem maradhat említetlenül Móra mint tankönyvíró sem. 1909-ben Singer és Wolfner kiadásában jelent meg Wagner Jánossal a polgári leányiskolák első osztálya számára írott Természetrajz könyve. Második kiadása 1918-ban a harmadik 1926-ban jelent meg.

     1925-ben Czakó Elemér, az Egyetemi Nyomda főigazgatója bízta meg Mórát elemi iskolai könyvek megírásával. A Betűország első (második stb.) virágos kertje öt kötetben 1925 és 1929 között jelent meg.