1927-ben ünnepelték Mórának 1902-től, a Szegedi Naplóhoz kerülésétől számított írói műkődése negyedszázados jubileumát. Erre alkalmat szolgáltatott összegyűjtött művei hat kötetének egyidejű megjelenése melyet a Lantos Rt. Móra Ferenc Összes Munkái címen adott ki.

     1927. december 28-án Mórát szülővárosa Félegyháza díszpolgárává választották. Az oklevél átadására és a Daru utcai ház emléktáblával való megjelölésére csak másfél év múlva, 1929. június 9-én került sor.

      1931 február 3-án a Kisfaludy Társaság tagjává választotta.

     1932-ben írói műkődésének harmincadik évfordulóját a fővárosban a Zeneakadémián, majd a hírlapírók Otthon Körében ünnepelték.
December 3-án a szegedi egyetem díszdoktorává avatta. Tizenkét professzornak erre tett javaslatában Banner János fogalmazta meg Móra régészeti tevékenységének mérlegét: „A római uralom korát kivéve nincs a magyar föld régészetének olyan szakasza, melyben Móra Ferenc odaadó és tervszerű munkájának eredményeivel ne találkoznánk.”

     Az Aranykoporsó (1932) Diocletianus császár korában játszodó, de némi áttétellel Ferenc Józsefre is alkalmazható történelmi regény. Megjelenése valóságos nyomdászattörténeti kuriózum: 1932. jún. 20-án Balatonföldváron kezdte írni, Csengelén majd Budán a Hotel Bellevue egyik szobájában folytatta, végül Szegeden fejezte be. Utolsó fejezeteit 1932. november 28-án írta és december 3-án a díszdoktori avatáson már le is tette első példányát a központi egyetem aulájának asztalára tisztelete jeléül.

     A Genius könyvkiadó fölhasználva Móra harmincéves írói jubileumát (1932) indította meg a Móra Ferenc munkái - jubileumi díszkiadás című, egységes fekete kötésű sorozatot.

Sokféle - több embernek is elegendő - munkája gyönge szervezetét lassan aláásta. 1933-ban már másodszor ment Karlsbadba a szanatóriumba, a végzetet azonban nem fordíthatta vissza. Hazatérése után még kiment a deszki avar temető föltárását megszemlélni, majd aug. 28-án felutazott Pestre ahol megműtötték. Ekkor már sejtette, hogy a baj nagyobb, mint környezete szeretné azt vele elhitetni. Páratlan merészséggel cikksorozatot kezdett írni - haldoklásának történetét.

     1934. febr. 4-én kereste fel őt Rónay Mária. Az utolsó interjú már halála után, 15-én jelent meg a Literaturában.

     Febr. 8-án reggel a szíve megszünt dobogni. „A szegedi városháza büszke tornyára fölvonták a gyászlobogót. Az egyetem fűvészkertjének üvegházában pedig kivirágoztattak egy Forsythia ágat Móra Ferenc ravatalára.”
      A Kultúrpalotában fölravatalozott koporsójához a közönség nagy tömegben zarándokolt.

     Móra közvetlenül halála előtt rendezgette könyvvé néhány kötetét. Ezeknek megjelenését már nem érte meg. Halála után, május elején került a könyvesboltokba Móra Ferenc hátrahagyott művei díszkiadása sorozatcímmel:
1. Daru utcától a Móra Ferenc utcáig (1934)
2. Utazás a földalatti Magyarországon (1934)
3. Parasztjaim (1935)
4. Ezek az évek (1935)
5. Túl a palánkon (1935)
6. A vadember és a családja (1935)
7. Gyöngykeresés (1935)
8. Napok, holdak elmúlt csillagok (1935)