„Magyarországon az építészet sorsa a XIX. században ugyanazt a képet mutatja, amit a többi kultúrállamban. A század elején a klasszicisztikusan építünk mi is, nem jobban, de rosszabbul sem mint másutt. Csak tehetõségünk csekélyebb, s be kell érnünk olcsóbb anyaggal.„ Az építész midõn házat épít, a homlokzaton erõsen kidomborítja, hogy mi foglaltatik benn a házban. Ez az architektus lényege A városrendezõ mûvésznek utcáival, tereivel el kell árulnia a negyed jellemét, mutatnia kell, hogy erre folyik a közlekedés árja, arra meg a luxusélet sétál. Itt dolgoznak az emberek, amott a villasorokban pihennek. Itt artisztikusabb, amott gépiesebb az élet.” (Lyka Károly)