|
|
 |
|
Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1861-ben alakult. Célja kiállítások rendezése, művészek támogatása, a művészeti élet fellendítése volt. A Társulat elnöke a kiegyezés után Pulszky Ferenc, majd 1879-től 1885-ig Ipolyi Arnold, majd három éves ciklusokra választott személyiségek voltak. |
Az elnök mellett 1879-től igazgatóság működött, melyben évtizedeken át Kelety Gusztáv igazgatónak, a Társulat adminisztrációját is vezető Szmrecsányi Miklós titkárnak és Telepy Károly "műtárosnak" volt döntő szerepe. 1877-ben készült el a társulat kiállítóhelye és palotája Műcsarnok. A Társulat évszakonként rendezte nagy, csoportos kiállításait, a "magyar szalonokat". Helyt adott külföldi művészek magyarországi kiállításainak, illetve szervezte a külföldön élő magyar művészek műveinek hazai bemutatását és magyar művészek külföldi kiállításait. A 19. század végétől a Társulat és a Műcsarnok az akadémikus művészet szervezetévé és kiállítóhelyévé vált, így a modern művészeti törekvések az általuk képviselt szellemiség ellen léptek föl. A szervezet több kiadványt is megjelentetett, egyebek mellett a Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyvét, a Műcsarnok című közlönyt, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Közleményeit, valamint a Társulat hivatalos értesítőjét, a Művészetet. |