„A’ belső részek fekvése az emberi testben”
René Descartes: De homine figuris. Et Latinitate donatus a Florentio Schuyl Lugduni, Batavorum, 1662
René Descartes (1569-1650) francia filozófus, természettudós és matematikus munkája A filozófia alapelvei eredetileg latinul 1644-ben készült el, így néhány évvel később - 1647-ben - legalábbis a tervezett hatodik rész töredékes megvalósulásaként kell értékelnünk a befejezetlen Description de la corps humain (Az emberi test leírása) című művét. Kevésbé hangsúlyozott munkája ez Descartes-nak, hiszen inkább filozófiai munkáit és matematikai elméletei által vált híressé. Descartes az emberi szervezet leírásánál külön hangsúlyt fektetett a szív megismerésére. Véleménye szerint a szívben rejlő melegség a mozgásának egyik oka. A velünk született melegség a vérből táplálkozik, melyet a vénák szállítanak. A táplálékot és a meleget aztán az artériák szállítják tovább a test különböző részeibe.
A Description de la corps humain című mű nyomdászattörténeti jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy rézmetszetes illusztrációival olyan technikai bravúrt mutattak be a 17. századba, amely mondhatni „háromdimenziós” képet ad az emberi szívről.
A Klimo Könyvtárban ennek a műnek az 1662-es, passaui, latin nyelvű kiadása található meg, amelyben Klimo György pécsi püspök 1754-es ex librise lett elhelyezve. Ezáltal ez a mű is a 18. századi alapállomány részét képezte. Jelenleg a Hártyateremben található, X.X.15-ös szám alatt.
Friedrich Justin Bertuch: Természethistóriai képeskönyv az ifjúság hasznára és gyönyörködtetésére. Új kiad. - Novus orbis pictus juventuti instituendae et oblectandae. - Bilderbuch zum Nutzen und Vergnügen der Jugend. - Port-feuille instructif et amusant pour la jeunesse. (Ill.: J[acob] X[aver] Schmuzer.), Béts, 1805-1809
Friedrich Justin Bertuch (1747-1822) könyvkereskedő, író az ifjúság biológiai nevelésének úttörője volt. Legjelentősebb művének 12 kötetes munkáját, a Bilderbuch für Kinder tartották. Bertuch pedagógiai, nevelési céllal készítette munkáját. Munkája megfelelt a 19. századi pedagógiai igényeknek, nagyszerű folytatása volt az elődök kísérleteinek. A gyerekek érdeklődését, kíváncsiságát elsősorban a képekkel kívánta felkelteni. A könyvet magyar nyelvre Márton József fordította le.
A mű nehéz feladat elé állította fordítóját, hiszen benne számos trópusi élőlény, emlősállatok, madarak, férgek, bogarak, halak, valamint „Meleg tartománybéli” növények szerepeltek. Márton József fordítói munkásságában nemcsak új és találó terminológiai és nómenklatúrai elnevezésekkel találkozunk, hanem e sorozatban kapnak helyet először magyar nyelven képekkel illusztrált tudósítások az őslénytan akkori eredményeiről, valamint itt jelennek meg kiváló minőségű mikroszkópi ábrázolások és leírások is. Az egyik leírása az orvostudomány köréből való, és az emberi test szerveit ismerteti a következőképpen: „Itt és a következendő 40 szám alatt több rajzolatban láthatjuk az emberi testnek föbb részeit, mellyeket sok emberek balgatag irtózásból látni sem akarnak. 1. Kép a Mejj és a Has belsörészeinek fekvése. Itt látjuk a Mejjet és a Hasat felnyitva. Minden belsörészek természeti fekvésekben szemléltetnek. Tsak a’ mejjtsont és az oldalak elsö részei vannak elvéve. 1. kép Az Oldaltsontok. 2. A’ Pillenpáty. 3. A Mejjmirigyek kövérséggel bévonva. 4. A’ Szívtok. 5. és 6. A’ Tüdö jobb fele. 7. és 8. A’ Tüdö bal fele. 9. A’ Böndö, (melly a mejjüreget a’ has üregétöl elválasztja) 10. és 11. A’ Máj. 12. Az Epehójag allya. 13. A’ Májkötelékje. 14. A’ Májfodor. 15. A’ Gyomor. 16. A’ Gyomor feneke. 17. A’ Gömbötz út. 18. A’ Lép. 19. A’ Fodorhájj.
2. Kép. A felnyitott Mejj és Hasüreg második előadása. Itt az oldaltsontok méjjebben leszedettek mint az 1. képnél. A’ Tüdö a’ levegötsövel, a’ kövérség a’ szívtokkal együtt levágattak. Ez által a’ Szív a 2. kép látható lett. A . kép a’ Szívgyökeret mutatja. 4. A’ Szívnek bal ürege. 5. A’ Szív Nyitja. 6. A’ térítöerek gyökere. (a’ térítöerek a’ vért viszik viszsza a’ testnek minden részeiböl). 7. és 8. A’ Téritíöérnek jobb és bal ága a’ mejjben. 9. A’ Tüdöre szolgáló verőér, melly a’ vért a’ tüdőbe viszi. (Erek v. Veröerek azok, mellyek a’ vért az egész testbe széllyel hordják és elterjesztik, mellyeket osztán a’ térítöerek szednek fel és visznek viszsza a szívbe). 10. A’ Veröér gyökere, melly a’ vért a’ testbe eloszlatja. 11. A’ Veröerek gyökere melly a’ före szolgál. 12. A’ bal Veröér a före. 13. A’ kultsos bal veröér. 14. A’ Pillenpáty. 15. A’ Korgó belek. 16. és 17. ezen tekergös bélekkel együtt. 18. 19. 20. A’ vastag Hurka, melly itt felkanyarodik. 21. A’ Béltsonthurkának egy része. 22. A’ vastag Hurka első fodra. 23. 24. és 25. A’ vastag Hurka fodor hájja. 26. Ennek egy része.”
A mű nem egynyelvű tankönyv, hiszen a magyar mellett német, latin és francia szövegmagyarázatokkal lett ellátva. A mű jelentőségét, pedagógiai sikerét, korabeli fontosságát bizonyítja, hogy a magyar nyelven kívül latinra, angolra, franciára és olaszra is lefordították.
Az „Orbis pictus”-jellegű tankönyv Szepesy Ignác püspök gyűjtésének eredménye, így annak 12 kötete ma a róla elnevezett díszteremben található. Jelzete: Sz.D.I.1-2-3-4-5-6-7-8-9-10-11-12.