Füveskönyvek, gyógyszerkönyvek
Hieronymus Bock (1498-1554) német botanikus, orvos, tanár. A New Kreütterbuch... című műve a reneszánsz botanikai illusztráció egyik mérföldköve. Könyvében különös figyelmet szentelt hazája növényvilágának, ami a teljes fauna természetalapú feltárásának kezdeti lépésének tekinthető. A könyvből kitűnik, hogy Bock igen jó megfigyelőképességgel rendelkezett az egyes növények jellemzésekor és, hogy az antik szaktekintélyeket nem vette olyan komolyan. A művet a 17. század végéig széles körben ismerték.
A Püspöki Könyvtár példánya, az 1630-as strassburgi kiadás, Patkovics József szerzeménye, amelyről kéziratos bejegyzése alapján még a megvásárlás dátumát is megtudhatjuk: 1805. A mű jelenleg a Szepesy-teremben található, Sz.X.I.40-es jelzeten.
Johann Schröder: Pharmacopoeia medico-chymica, sive thesaurus pharmacologicus ... Opus non minus utile pharmacopoeis quam physicis et medicis. Post editionem Horstio-Witzelianam, qua appendix et index morborum et Batavicam, qua linguae Gallicae, Anglicae et Belgicae, nomina et indices accessere a Joanne Ludovico Witzelio ... ante hac emendatum, omissis locupletatum notisque auctum. Nunc denuo 8. hac editione ab omnibus superstitibus mendis repurgatum, accuratissimis indicibus... auctum... Studio et opera Petri Rommelii, Ulmae Suevorum 1685
Johann Schröder (1600-1664) akárcsak korának többi gyógyszerésze, az asztrológiailag determinált gyógyszerkészítés 17. századi művésze volt. Hangsúlyozta a gyógynövények begyűjtéséhez megfelelő időpont jelentőségét. A szignatúratan híve volt, vagyis az egyes növényi formáknak a testrészekkel való hasonlóságát vallotta. Pharmacopoeia medicochymica című munkája száz éven keresztül a legtöbbet használt gyógyszerkönyvek egyike volt. A mű receptek tömegét kínálja mindenfajta gyógyszer alkimista módszerekkel történő elkészítéséhez. Egészen a 18. század közepéig jelentek meg újabb kiadásai.
A Hártya-teremben található (BB.VIII.6-es jelzetű) kötet is a benne található kis ex libris alapján a Klimo György-i könyvtár alapját képezte.
Carl Christian von Klein: Abhandlungen und Versuche über die Rathania. Hrsg. von --. Beyträgen von Renard, Juch, Flacho, Karpe und den chemischen Versuchen von Vogel und Christ. Gmelin., Stuttgart - Wien, 1819
Carl Christian Klein (1772-1825) német orvos munkájának különös értékességét azok a színes növényábrázolások jelentik, amelyek szemléltető mellékletként kerültek a kötetbe. A rathania, gyógynövény kezelésekben való felhasználását publikálta.
A Klimo Könyvtár példánya a Patkovics-hagyaték része, amelyet az orvos 3 forint áron szerzett meg. Ma a Szepesy-teremben az Sz.Z.IX.15-ös jelzeten lelhető fel.
Christoph Wilhelm Hufeland: Szegények patikája, egyszersmind tapasztalt hasznu gyógyszerek és orvosságok választott gyüjteménye. Irta -- K. Vilmány. Fordította, s a gyógyszerek magyar szótárával ... megtoldva kiadá Schedel Ferenc., Pesten, 1831.
Christoph Wilhelm Hufeland (1762-1836) német fizikus nagy befolyással bírt a 19. század orvosi szakirodalomra, köztük a magyarra is. Munkássága során nagy jelentőséget tulajdonított a helyes életmódnak, felismerte és hangoztatta a betegségek megelőzésének fontosságát. Intézkedéseivel igyekezett javítani kora szegény betegeinek életkörülményeit. Így különösen jelentős az Armen-Pharmakopöe... című, 1832-ben Berlinben kiadott munkája, amelyben a fiatal orvosgenerációt igyekezett gazdaságos, a betegeket anyagilag kevéssé megterhelő receptúrára nevelni.
Ennek példája a következő receptek:
| „11. Electuarium anthelminthicum (Férgellense nyelet) pulv. rad. valer. dr. un. et semmis. - jalapp. dr. un. - sem. santonici unc. semis - tart. sartaris. sr. duas - oxymel. scill. dr. sex - syr. comm. q.s. ut f. Elect. D. |
|
| Ez a’ vegyület mindennemű belférdek, még a’ galandférgek ellen is, egyike a’ leghathatósabnak ; a’ nyelet’ formája pedig kisdedeknél elmellözhetetlen” | |
„12. Elixirium aperitivum (Hajtó festvény) Carbonatis lixivae Muriatis ammoniae ana unc. unc. solue in Aquae cochlear. unc. viginti tribus adde Aloes. lucid. Myrrhae Res. guaiac. Rad. rhabarbar. ana unc. semmis. Croci dr. duas. M. Diger. Extr. 1. a. Elixir |
|
| Hatalmas zsongító-székhajtó szer az altest’ hosszas betegségeinek, belek’ dugulásaiban, víz- és sárgakórban, senyves állapotban, méhnyavalyákban ’s a’ gyomor’ savanyodásában, nyákosodásában. Vasas sósavas hugyaggal (murias amminiae martialis) összekapcsolva zsongító ereje könnyen nevekedik, ’s így azon esetekben is, mellyek nagy erőtlenséggel járnak, hasznos lészen”. | |
Ezt a gyógyszerkönyvet később nemcsak a szegénybeteg-ellátásban használták. Lényegében a mai vademecumok szerepét töltötte be. Magyar fordítása a Szegények patikája, egyszersmind tapasztalt hasznú gyógyszerek és orvosságok választott gyűjteménye címmel jelent meg Pesten, 1831-ben Schedel Ferenc „bábáskodása” alatt, szótári kiegészítéssel.
A Klimo Könyvtárban a német eredeti és a magyar fordítás is megtalálható. Az eredeti Patkovics József jóvoltából gazdagította a Püspöki Könyvtár orvostudományi szakirodalmát, aki az Sz.V.IX.18-as példányt 2 forintért vásárolta meg. Az Sz.L.IX.13-as szám alatti példány Szepesy Ignác püspök könyvtárának része volt. Mindkét kötet helyét a Szepesy-terem polcain „találta meg”.