A Pécsi Püspöki Könyvtár története
A hajdani Pécsi Püspöki Könyvtárat 1774-ben alapította Klimo György püspök (1751-1777), és tette nyilvánossá Magyarországon elsőként. A köz hasznára megnyitott bibliotéka a papi szeminárium, a város középfokú oktatási intézményeinek hallgatói és tanárai mellett, a Magyarországon, esetlegesen a birodalomban élő szélesebb közönség számára nyitotta meg kapuit. A gyűjtemény 1774-ből származó használati szabályzatában egyetlen kizáró tényezőt fogalmaztak meg: „Ostoba, üres fecsegő maradj távol!”
A bibliotéka alapításának a könyvek szeretetén kívül még egy gyakorlati oka is volt: ugyanis a püspök és a város újra szerette volna alapítani az 1367-es Nagy Lajos-i egyetemet Pécsett. Az első újkori pécsi egyetemalapítási tervezet olyan felsőoktatási intézmény képét rajzolta meg, „melyben a hittudományokon kívül a kánoni jogot, az egyháztörténelmet, bölcsészetet és mennyiségtant nyilvánosan előadni, azokat, kik a szigorú vizsgálatokat sikeresen kiállották, graduálni lehetne”. Mint kitűnik a tervezetben nem számoltak orvostudományi képzéssel, hiszen a Nagyszombati Egyetem orvoskara, egyben a magyar történelem első orvosi fakultása 1769-ben alapult meg Gerard van Swieten és Ürményi József „bábáskodása alatt”. Ez kerül 1777-ben Budára, majd Pestre. Így itt kizárólagos prioritást élvezett az orvosok felsőfokú képzése.
Az egyetemalapítás sem az 1785 és 1802 között, a II. József-féle tanügyi reform következtében Győrből Pécsre helyezett királyi akadémiával, sem a báró Szepesy Ignác püspök (1828-1838) által 1830-ban alapított Püspöki Filozófiai és Jogi Lyceum felállításával nem teljesedett ki. Megvalósulására még csaknem egy évszázadot kellett várni, amikor is a trianoni békeszerződés (1920. június 4.) miatt határon kívül maradó pozsonyi egyetem helyzetét a magyar kormány az 1921. évi XXV. törvénycikkben rendezte, amely az universitas új helyét Pécsen jelölte ki, ideiglenes jelleggel. Így Pécs városa a szerbek kivonulása után, 1923-ra felkészülhetett a négykarú - bölcsészettudományi, jogtudományi, orvostudományi és teológiai - egyetem befogadására. Fizikailag csak az első három kar folytatta feladatait Pécsett, az evangélikus teológiai fakultás pedig Sopron városában működött.
Orvoslással foglalkozó munkák a gyűjteményben
A nyilvános bibliotékát alapító Klimo György püspök az átgondolt „egyetemi könyvtári koncepciójában” - noha nem számolhatott az orvostudományi oktatással - nem nélkülözhette annak köteteit a gyűjteménye polcairól. Klimo a teológiai, bölcsészettudományi, a jogtudományi és a természettudományi munkák mellett, nagy hangsúlyt fektetett az orvostudományi szakágak köteteinek beszerzésére. A klimoi alapállományban való tartozás ékes bizonyítéka, hogy a püspök az általa beszerzett kötetekbe - ezzel is jelezve a tulajdonosi minőségét - beragasztatta ex librisét. Klimo György pécsi könyvtárában négyféle, a családi címerével, valamint a főpapi jelvényekkel díszített ex librise lelhető fel. A legkorábbi az esztergomi kanonoksága idejéből származik, a leggyakrabban használtak pedig Thomas Bohecz, bécsi egyetemi rézmetsző és egy anonim metsző munkája, a sort végül a nagyalakú könyvekben elhelyezett „gála ex librise”.
Az őt követő gyarapítások sem nélkülözhették az orvoslás új módszereit taglaló munkák beszerzését. A könyvtár két évszázadnyi kéziratos katalógusait áttekintve elmondható, hogy már az alapállományt rögzítő lajstromban is az osztályozás részét képezte az „orvoslással” kapcsolatos kötetek sora, amelyet a 19 alosztályból az O betűvel jelzettbe soroltak. Az ezt követő katalógusok nem feltétlenül a tematikus rendet tartották előrébbvalónak a könyvek osztályozásánál, hanem a betűrendbe sorolást, ezért kicsit nehezebben követhető az orvostudományi anyag gyarapodása.
A tudományágak szerinti felosztás csak a könyvtár önálló épületbe való költözését követően, az új rendszer felállításakor valósulhatott meg. Báró Szepesy Ignác püspök a Püspöki Filozófiai és Jogi Lyceum számára épült házban helyeztette el 1832-ben a nyilvános püspöki könyvtár anyagát. A könyvgyűjteményt rokokó oromdíszítésű állványokon, a barokk stílusban kialakított külön könyvtártermekben helyezték el, a könyvek kötése és mérete szerint rendszerezve. Az Aranyterembe kerültek a bőrkötéses, arany díszítőelemekkel ellátott gerincű kötetek találhatók; a középső terembe - a díszterembe - a Szepesy püspök által gyűjtött 4000 könyv került, végül pedig a Hártyaterembe a pergamenbe kötött munkákat válogatták ki. A gyűjtemény a 19. század folyamán kiegészült a Székeskáptalan hagyatékaival, amelyek a hátsó kis szobában nyerték el végleges helyüket.
Az egyházmegye feje az 1830-as években az állomány felmérését három betűrendes, és három tematikus katalógusban rögzíttette Vojdás János, Gradvohl Eduárd és Virágh Mihály könyvtárőr segítségével. A tematikus rendű katalógusnak a bécsi udvari könyvtár Michael Denis könyvtárosa által felállított rendszerét vették alapul: ez alapján az orvostudomány köréből 1185 címleírást vezettek be kézírással. Az orvostudományt egyes tematikus meghatározásán belül még kisebb egységekre tagolták:
Ordo IIII. Medicina
I. In genere (Az orvostudomány eredete) |
858-944. cím
|
| A. Introductiones |
884-941. cím |
| B. Opera Miscellania artem Medica illustrantiam |
858-883. cím |
| C. Historia literaria Medicinae |
942-944. cím |
| II. In specie |
945-1185 cím |
| A. Anatomia (Anatómia) |
945-967. cím |
| B. Pysiologia (Fiziológia) |
968-977. cím |
| C. Diaetetica (Dietetika) |
978-980. cím |
| D. Pathologia cum historia variorum morborum (Patológia kiegészítve a halál különböző válfajaival) |
981-1049. cím |
| E. Materia medica (Az orvostudomány anyaga) a. In specie de Thermis, et aquis mineralibus Hung. (speciális termálok és gyógyvizek Magyarországon) |
1050-1068. cím 1069-1078. cím |
| F. Therapia generalis, et specialis (általános és speciális terápiák) |
1079-1106. cím |
| G. Chirurgia (sebészet) |
1107-1122. cím |
| H. Obstetrica (szülészet ) |
1123-1127. cím |
| I. Medicina forensis, et politica (igazságügyi orvostan és politika) |
1128-1137. cím |
| K. Medicina popularis (népi gyógyászat) |
1138-1169. cím |
| L. Veterinaria (állatorvoslástan - "baromorvoslás") |
1170-1173. cím |
| M. Lexica varia medica (orvostudományi lexikonok, szótárak) |
1174-1179. cím |
| N. Miscellenae medica (vegyes orvosi munkák) | 1180-1185. cím |
A hajdani nyilvános püspöki bibliotéka régikönyves kiállítása révén betekintést enged eme páratlan gazdagságú gyűjtemény orvostudományi anyagába. A következőkben egy izgalmas és illusztrációkban gazdag ízelítőn keresztül képet kaphatnak a hajdani pécsi püspöki könyvtár állományának reprezentáns darabjain keresztül a tudományág egyes területeinek a 15. századtól a 19. századig zajló változásaiba, fejlődésének történetébe.