Szülészet
Justine Siegemundin (1636-1705) a brandenburgi királyi udvar "udvari bábája" 1690-ben tette közzé a szülészetről szóló könyvét ... ein höchst nöthiger Unterricht von schweren und unrechtstehenden Geburthen ... (Egy nélkülözhetetlen tankönyv a nehéz és a rossz fekvésű szülésekről) címmel. Könyvének terjedelmes alcímében ismerteti célkitűzéseit: „Isten segítségével egy jól képzett, értelmes és ügyes kezű szülésznő közreműködésével megelőzhető a baj, vagy ha szükséges, a gyermek is megfordítható; többéves gyakorlattal mindez elsajátítható és végrehajtható.” A könyv gyorsan népszerűvé vált, a 18. század közepéig több kiadást ért meg. Könnyen érthető, gazdagon illusztrált műről van szó, amiben főleg a különböző magzatfekvéseket és az úgynevezett „dupla műfogást” mutatja be Siegemundin. Mivel ebben az időben még sehol sem működik bábaképző, így a könyv tananyagként és tanácsadóként is fontos szerepet játszott.
A Klimo Könyvtár példánya, az 1723-as berlini kiadás, a benne levő ex libris tanúsága szerint Klimo püspök gyűjtésének eredményeképpen került a könyvtárba. Jelzete a Hártyateremben V.VI.3.
Domby Sámuel: Bába mesterség, melly irattatott, kérdésekben és feleletekben foglaltatott a ... Borsod vármegyei bábáknak hasznokra. Possonyban, 1772
Domby Sámuel, borsod megye főorvosa 1772-ben adta közre bábatankönyvét, amelyben kátészerű, kérdés-felelet formában tárta fel a szüléskor szükséges tennivalókat. A könyv megírására nem csupán saját tapasztalatai ösztönözték, hanem Mária Terézia által kiadott rendelkezés is, amely a bábák vizsgáztatására vonatkozott, kimondva, hogy a tudatlan bábákat el kell tiltani a gyakorlattól.
Dombi mielőtt a könyv megírásához hozzáfogott, bejárta a megyéket, maga elé hivatta a bábákat és kérdéseket tett fel nekik. Remélte, hogy művével segítséget tud nyújtani: „Azt akarja a’ mi Kegyelmes Asszonyunk ... hogy tanultabbak legyenek ennekutána a’ Bábák, tudjanak a’ Szülésnek keserves kínjai közt fetrengő szegény Asszonyi állaton segíteni...”
A kötet ma a Klimo Könyvtár Hártyateremében található MM.IV.74-es számon.
Tormay Károly: Bábászati kalauz. Kézikönyv falusi bábák számára. Szegzárd, 1846
Tormay Károly (1804-1871) tolna vármegye főorvosának Szekszárdon írt munkája a Bábászati kalauz, 1846-ban jelent meg német és magyar nyelven. Ez a könyv elsősorban a falusi bábák munkájához szolgált „zsinórmértékül”. A bábák működésével kapcsolatban Tolna vármegyében léteztek már korábban is intézkedések: - a mezővárosok és népesebb helységek kötelesek voltak tanult, okleveles bábákat fogadni, és rendesen, évenként fizetni őket, a lakosok számától függően 100-200 Ft-os tiszteletdíjjal, - a bábák és férjeik minden hadi, megye- és helységközadóktól mentesek, - a nem okleveles bábák rendes évi fizetése az 1000 lélekszám feletti helységben 50, az ennél kisebb lakosú falvakban munkálkodóké pedig 30 forint. Ezért a pénzért a bábák tartoztak a szegény sorsúakat ingyen szolgálni, míg a tehetősebbektől minden gyermek születése után 1 forintot és egy darab kenyeret kérhettek.
A Klimo Könyvtárban két példány is található a műből, mindkettő a Szepesy-teremben került elhelyezésre Sz.U.II.27-es és Sz.Y.II.20-as számon. Az Sz.U.II.27-es számú kötetben az alábbi kézírásos bejegyzés található: „Patkovics Josef a szerzőtől”.