Selye János, 1907-1982

Selye János, a 20. század legjelesebb kutatóorvosai közé tartozó tudós Bécsben született 1907. január 26-án. Apja Selye Hugó katonaorvos, aki az első világháború előtt s a háború éveiben a Monarchia hadseregében szolgált, az 1900-as évek elején Bécsben teljesített szolgálatot. Itt nősült meg, osztrák nőt vett feleségül. A világháború vége Komárom helyőrségében találta, itt már tábornoki rangú főorvos volt. A háború befejeztével rendelőt nyitott, majd a húszas évek elején magánklinikát alapított emeletes házuk földszintjén. A tudós gyermekkorát és középiskolai éveit Komáromban töltötte, ott járt elemi iskolába, majd nyolc éven át (1916-1924) a bencések gimnáziumában tanult, ott is érettségizett.
A Határőr utca 3. számú ház falán 1991. augusztus 3-án emléktáblát helyeztek el a neves tudós komáromi nevelkedésére emlékeztető három nyelvű szöveggel.

Komárom északi városrészét 1919. január 10-én a csehszlovák hadsereg elfoglalta. Április 30-án eredménytelen kísérlet történt az elszakított városrész visszafoglalására. A trianoni döntés szentesítette a kialakult állapotokat: az északi városrész Komárno néven a Csehszlovák Köztársaság része lett, a déli pedig mint Komárom-Újváros vált önálló településsé. Az 1938. november 2-án kelt első bécsi döntés értelmében a Felvidéket visszacsatolták Magyarországhoz, s ezzel a két Komárom újra egy város lett. A hivatalos egyesítésre 1939. július 15-én került sor. A második világháború után az északi városrész újra visszakerült Csehszlovákiához, amely ma Szlovákiához tartozik.
A Komárom szlovákiai óvárosában felnőtt tudós, e történelmi változások kapcsán jegyezte meg: „Nem én hagytam el Magyarországot, ahol gyermekkoromat töltöttem, a magyar föld szakadt el tőlem Komáromban, a Duna déli partján, az első világháború után.”

1924-től a fiatal Selye János a prágai német egyetem orvosi karára iratkozott be. Édesapjával ellentétben azonban nem gyakorló, hanem kutatóorvosként kívánt szolgálni, mindig a kutatás érdekelte, nem a napi praxis.
„Amikor tizennyolc éves koromban felvettek az orvosi egyetemre, annyira megragadtak az élet és a betegség kutatásában rejlő lehetőségek, hogy mindennap négy órakor keltem, és kevés megszakítással hatig tanultam.”

Néhány évet Párizs, majd Róma egyetemén töltött. Orvosi (1929) és kémiai (1931) doktorátust a prágai egyetemen szerzett, majd rövid ideig ugyanitt a kísérleti és patológiai intézetben tanársegédként dolgozott

John Davidson Rockefeller (1839-1937), amerikai milliomosdinasztia tagja, olajmágnás, 1913-ban alapítványt (Rockefeller Foundation) hozott létre, amely támogatta a közegészségügyet, a tudományokat és a művészeteket. 1931-ben Selye János is Rockefeller-ösztöndíjjal utazott Amerikába, majd onnan került tovább a kanadai Montrealba.

Selye János, a 20. század legjelesebb kutatóorvosai közé tartozó tudós Bécsben született 1907. január 26-án. Apja Selye Hugó katonaorvos, aki az első világháború előtt s a háború éveiben a Monarchia hadseregében szolgált, az 1900-as évek elején Bécsben teljesített szolgálatot. Itt nősült meg, osztrák nőt vett feleségül. A világháború vége Komárom helyőrségében találta, itt már tábornoki rangú főorvos volt. A háború befejeztével rendelőt nyitott, majd a húszas évek elején magánklinikát alapított emeletes házuk földszintjén. A tudós gyermekkorát és középiskolai éveit Komáromban töltötte, ott járt elemi iskolába, majd nyolc éven át (1916-1924) a bencések gimnáziumában tanult, ott is érettségizett. A Határőr utca 3. számú ház falán 1991. augusztus 3-án emléktáblát helyeztek el a neves tudós komáromi nevelkedésére emlékeztető három nyelvű szöveggel. Komárom északi városrészét 1919. január 10-én a csehszlovák hadsereg elfoglalta. Április 30-án eredménytelen kísérlet történt az elszakított városrész visszafoglalására. A trianoni döntés szentesítette a kialakult állapotokat: az északi városrész Komárno néven a Csehszlovák Köztársaság része lett, a déli pedig mint Komárom-Újváros vált önálló településsé. Az 1938. november 2-án kelt első bécsi döntés értelmében a Felvidéket visszacsatolták Magyarországhoz, s ezzel a két Komárom újra egy város lett. A hivatalos egyesítésre 1939. július 15-én került sor. A második világháború után az északi városrész újra visszakerült Csehszlovákiához, amely ma Szlovákiához tartozik. A Komárom szlovákiai óvárosában felnőtt tudós, e történelmi változások kapcsán jegyezte meg: „Nem én hagytam el Magyarországot, ahol gyermekkoromat töltöttem, a magyar föld szakadt el tőlem Komáromban, a Duna déli partján, az első világháború után.” 1924-től a fiatal Selye János a prágai német egyetem orvosi karára iratkozott be. Édesapjával ellentétben azonban nem gyakorló, hanem kutatóorvosként kívánt szolgálni, mindig a kutatás érdekelte, nem a napi praxis. „Amikor tizennyolc éves koromban felvettek az orvosi egyetemre, annyira megragadtak az élet és a betegség kutatásában rejlő lehetőségek, hogy mindennap négy órakor keltem, és kevés megszakítással hatig tanultam.” Néhány évet Párizs, majd Róma egyetemén töltött. Orvosi (1929) és kémiai (1931) doktorátust a prágai egyetemen szerzett, majd rövid ideig ugyanitt a kísérleti és patológiai intézetben tanársegédként dolgozott John Davidson Rockefeller (1839-1937), amerikai milliomosdinasztia tagja, olajmágnás, 1913-ban alapítványt (Rockefeller Foundation) hozott létre, amely támogatta a közegészségügyet, a tudományokat és a művészeteket. 1931-ben Selye János is Rockefeller-ösztöndíjjal utazott Amerikába, majd onnan került tovább a kanadai Montrealba.		Selye János szobra Révkomáromban