A magyar származású kanadai tudós intézetében jónéhány egykori honfitársa is megfordult, közöttük szegediek is. Az orvosegyetem több kutatóorvosát is meghívta és kutatási lehetőséget adott számukra kanadai intézetében. A szegedi kutatók közül hosszabb ideig Selye professzor munkatársa volt dr. Karády István a Szegedi Kórélettani Intézet volt igazgatója. Selye János és Szeged jó kapcsolatát jelzi az is, hogy dr. Gábor Miklós szegedi professzor egyik könyvéhez ő írt előszót. Dr. Lázár György egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetének munkatársa, fiatal kutatóként Selye János meghívására töltött egy évet (1971-1972) ösztöndíjasként a Montreali Egyetemen.
„A montreáli egyetemen az általa vezetett Kísérleti Orvosi és Sebészeti Intézet folyosóján függött egy világtérkép, amelyen apró égő villanykörték jelezték azokat az országokat, városokat, ahonnan kutatók látogattak el ösztöndíjasként az intézetbe. Ezen a térképen Magyarország fénylett a legerősebben.” (Kalocsai Katalin)

Többször is Magyarországra látogatott, magyarul mindvégig kitűnően beszélt. Előadásokat tartott hazai egyetemeken. Szegeden is több alkalommal tett látogatást, beszámolt kutatásainak eredményeiről.
A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának 1973. november 19-i ülésén A stress-kutatás mai állása és jövője címmel tartotta meg nagy érdeklődéssel kísért előadását.

A tudóst a komáromi magyar gimnázium ma is büszkén tartja számon, mint egykori tanítványt. Nevét és emlékét őrzi a révkomáromi egyetem, amely 2004-ben vette fel Selye János nevét.

Az 1997-ben Budapesten megrendezett Stressz Világkongresszusra kiadott bélyegen a világhírű stresszkutató portréja látható, mely a tudós születésének 90. évfordulója tiszteletére készült.

 

dr. Karády István

dr. Gábor Miklós