Hetven éve nyerte el Szent-Györgyi Albert az élettani és orvosi Nobel-díjat. Az évforduló alkalmából a világhírű tudós életútjának néhány amerikai vonatkozását mutatja be az összeállítás, nagyrészt a Somogyi-könyvtár amerikai magyarsággal foglalkozó különgyűjteményének, a Vasváry-gyűjteménynek dokumentumaiból válogatva.

Szent-Györgyi Albert tengerentúli kapcsolatainak kezdetei az 1920-as évekre nyúlnak vissza. Munkásságának már ebben az első időszakában kapcsolatba került az amerikai Rockefeller Alapítvánnyal, azáltal, hogy Rockefeller-ösztöndíjasként kutatott a Cambridge-i Egyetem Biokémiai Intézetében (1926-1930). Itt sikerült izolálnia narancsból, citromból, káposztából, majd mellékveséből a hexuronsavat. Cambridge-i évei alatt jutott el az Egyesült Államokba is először, az amerikai Edward C. Kendall (1886-1972) meghívására, egy másik amerikai ösztöndíj a Mayo Alapítvány anyagi támogatásával a Minnesota állambeli Rochesterbe a Mayo Klinikára. Mivel Cambridge-ben nem állt rendelkezésre elegendő mennyiségű mellékvese, így a rochesteri tartózkodását arra használta fel, hogy a chicagói vágóhidaktól beszerzett nagy mennyiségű mellékveséből minél több hexuronsavat tudjon előállítani. Csaknem egy évig tartó ottléte alatt 25 g hexuronsavat sikerült kivonnia.

Cambridge-ben „eredményesen izolálhattam ezt az érzékeny anyagot mind a mellékveséből, mind a különféle növényekből, és megállapítottam, hogy képlete C₆H₈O₆, és a szénhidrátokhoz tartozik. [...] Ekkor a Mayo alapítvány és maga Kendall professzor nagylelkűen segítségemre sietett meghívásával; az amerikai vágóhidak azután bőségesen bocsátottak rendelkezésemre mellékvesét. [...] Kezdettől fogva gyanítottam, hogy a hexuronsav azonos a C-vitaminnal, amit 1907-ben Holst és Fröhlich fedeztek fel.” (Részlet a Nobel-díj átvételekor mondott beszédéből.)

Több mint egy évtizedes külföldi tartózkodásából hívta haza 1928-ban Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a szegedi egyetem újjászerveződő orvosi kémiai tanszékére. 1928. szeptember 29-én tette le a hivatali esküt. Szent-Györgyi Albert haladékot kért, hogy a külföldi kutatásait befejezhesse és így Szegeden 1931 januárjától kezdte meg kutatói és tanári tevékenységét az orvosi vegytani intézet professzoraként.

1931-ben a Rockefeller Alapítvány 119 ezer dollárt adományozott és további, évenkénti támogatást biztosított a szegedi egyetemnek. Szent-Györgyi Albertet nevezték ki 1931. június 16-án a Természettudományi Kutatási Bizottság elnökének. A bizottság fő feladata a pénz kezelése, adminisztrálása volt.

1931 szeptemberében egy magyar származású amerikai vendégkutató Joseph L. Svirbely érkezett Szent-Györgyi Albert laboratóriumába a Nemzetközi Oktatási Intézet támogatásával. Egyszerű családból származott, apja vasmunkásként vándorolt ki az Egyesült Államokba. Azzal a szándékkal jött Szegedre, hogy biokémiai tanulmányokat folytasson. Szent-Györgyi Albert és Svirbely tengerimalacokon végzett kísérletekkel bizonyították be, hogy az állati mellékvesekéregben talált anyag, a hexuronsav azonos a C-vitaminnal, amelyet addig kémiailag nem ismertek, csak skorbutellenes hatásáról tudtak. Szent-Györgyi és Svirbely közös tanulmánya a Nature című tudományos folyóirat 1932. április 16-i számában jelent meg, amelyben beszámoltak felfedezésükről.

Svirbely Pittsburghben munkatársa volt Charles Glen King (1896-1988) amerikai professzornak. King is vitaminkutatással foglalkozott, a C-vitamin azonosításán is dolgozott. Két héttel korábban a Science című folyóiratban King szintén közzétett egy hasonló bejelentést. A felfedezés körül így elsőségi vita alakult ki. Azonban kiderült, hogy Szent-Györgyi Albert már 1932. március 18-án, a Budapesti Kir. Orvosegyesület ülésén tartott előadásában bejelentette, hogy a hexuronsav és a C-vitamin ugyanaz az anyag: „Nyilvánosság előtt először ezúttal mondjuk ki, hogy a hexuronsav (aszkorbinsav) és a C-vitamin azonosak.” 1932. március 26-án az Orvosi Hetilap is beszámolt az előadáson elhangzottakról, azaz arról, hogy a hexuronsav nem más, mint a C-vitamin. A hexuronsavat ezután Norman Haworth professzorral közösen nevezték el aszkorbinsavnak, a skorbutot megelőző hatására utalva.

Szent-Györgyi Albert Szegeden talált rá a paprikára, a C-vitaminban gazdag forrásra. Ő ismerte fel, hogy a paprika sokkal többet tartalmaz belőle, mint a citrusfélék. Az emberi szervezet számára nagyon jelentős vegyületet a paprikából sikerült nagy mennyiségben előállítania. A paprika grammonként 2 milligrammot tartalmaz. Ezzel megkezdődött a C-vitamin nagyobb mennyiségű előállítása. 1933 januárjában már közel fél kilogramm anyaggal rendelkeztek. Hozzáláttak szerkezeti kutatásához is. 1933 augusztusára ismertté vált a C-vitamin szerkezeti képlete is. Az ebben az évben készült csoportképen Svirbely is látható.

A Somogyi-könyvtár Vasváry-gyűjteménye őrzi Joseph L. Svirbely saját kezű rövid életrajzi vázlatát, kézjegyével ellátott fényképét, néhány különlenyomatát és 1940. január 5-i keltezésű levelét, amelyet Telkes Lászlónak, a New York-i Magyar Tájékoztató Könyvtár igazgatójának írt.

A Magyar Nemzeti Múzeum 1937-ben New Yorkban hozta létre a Magyar Tájékoztató Könyvtárat (Hungarian Reference Library). Az intézmény vezetésével Telkes Lászlót bízták meg. A Hungarian Reference Library azzal a céllal létesült, hogy rendelkezésére álljon mindazoknak, akik magyar vonatkozású kulturális, történelmi, művészeti kérdések iránt érdeklődnek. Információs szolgálatán túl a könyvtár feladatául tűzte ki a magyar kultúra széles körű terjesztését és az amerikai magyarok összefogását is. Ennek érdekében sokoldalú tevékenységet folytatott. Előadások, kiállítások, hangversenyek, tanfolyamok szervezése mellett, kiadványsorozatot adott ki és egy amerikai magyar lexikon megjelentetésén fáradozott, vállalva a lexikonhoz szükséges adatok összegyűjtését is. Mivel a könyvtár nem rendelkezett minden ismert amerikai magyar címével, ezért felhívást is közzétett az amerikai magyar lapokban. Ezer kérdőívet küldött szét amerikai magyar tudósok, művészek, orvosok, tanárok, újságírók, üzletemberek, egyleti vezetők, lelkészek címére - akiknek létezéséről a könyvtár tudomást szerzett - életükre és tevékenységükre vonatkozó adatokat és fényképeket kérve a készülő lexikonhoz.

Az amerikai magyar lexikonhoz gyűjtött anyagot végül nem használták fel, mivel a lexikon nem jelent meg. 1941 decemberében ugyanis Magyarország hadat üzent az Egyesült Államoknak. Következményeként az Egyesült Államok kormánya 1942 januárjában az intézményt, mint ellenséges állam propaganda intézményét bezáratta.