Vass Vera
(1908-1958)

 

"Oly könnyű rádmutatni, hogy ki vagy
Mert úgy kiválsz a környező világból,
Mint zöldellő fa holt kövek közül."

(Vass Vera: Téli rapszódia)

 

Szegeden született 1908. november 10-én. Édesapja Vass Károly királyi kataszteri mérnök, édesanyja Fleischl Matild. Verának öt testvére volt, közülük három korán meghalt. Vera volt a legkisebb gyermek, s fiatal korában TBC-ben megbetegedett, aminek következményei egész életére kihatottak.
Iskoláit az Árpádházi Szent Erzsébet Állami leánygimnáziumban végzi, betegsége miatt magántanulóként. 1929-30-ban olaszországi tanulmányútra megy, az olasz képzőművészetet tanulmányozza. Művésztársaságban forog, megismerkedik egy német íróval, aki meghívja Németországba több hónapos vendégeskedésre. Külföldi utazásai során sokat rajzolt és festett, és elhatározta, hogy hazatérése után beiratkozik a Képzőművészeti Főiskolára. Ez a szándéka azoban meghiúsult - nem tudjuk miért.
A 30-as évek elején grafikát és fametszést tanul Szegeden Buday Györgytől, majd Budapesten beiratkozik Jaschik Álmos magániskolájába, ahol alkalmazott grafikát tanul. 1934-38 között Aba-Novák festőiskolájának növendéke. Mesterei Aba-Novák mellett, Berény Róbert, Iványi Grünwald Béla és Pátzay Pál (aki mintázni tanította). Évfolyamtársai voltak többek között: Kállai Lili, Zemplényi Magda, Vörös Rozália, Oelmacher Anna, Duray Tibor, Marosán Gyula, Kun Sándor, Redő Ferenc, Rozsda Endre, Rozs János, Somogyi József.
Részt vesz Aba-Novák mellett a székesfehérvári Szent István Bazilika freskóinak elkészítésében. 1938-ban a Szinyei-Merse Társaság XIII. Tavaszi Szalonján (Ernst Múzeum, 1938) a Gizella című képét, 1939-ben a XIV. Tavaszi Szalonon egy másik olajfestményét kitüntetésben részesítik.
1938-ban részt vesz a Pannonhalmi Apátság Jubileumi Kápolnája freskóinak restaurálásában. Szoros kapcsolatba kerül Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapáttal, valamit Kolos Bertold atyával. Valószínűleg az ő hatásukra tér át 1938-ban a reformátusról a katolikus hitre.
Még Szegeden kapcsolatba került Buday György révén a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumával, itt ismerte meg Ortutay Gyulát és Hont Ferencet. E kapcsolatai budapesti évei alatt is megmaradtak, s eljárt a Magyar Munkaközösség Savoya kávéházbeli összejöveteleire. Jól ismerte Márai Sándort és Passuth Lászlót.
1947-ben részt vesz a Magyar Képzőművészek Szabad Szakszervezete kiállításán, a Károlyi Palotában. Visszaköltözik Szegedre, majd ismét Budapestre.
Kiújuló betegsége miatt 1951-ben Kőszegre költöznek édesanyjával és nővérével a jó levegő miatt. Romló egészségi állapota miatt már nem tudott festeni az utolsó éveiben, ekkor verseket kezdett írni. Verseiről Németh László és Bálint Sándor is elismerően nyilatkozott.
1958. szeptember 25-én meghal.

Kiállításai:

1938: Budapest, Szinyei Merse Társaság XIII. Tavaszi Szalonja (Ernst Múzeum)
1939: Budapest, Szinyei Merse Társaság XIV. Tavaszi Szalonja
1947: Budapest, Képzőművészek Szabad Szakszervezete Kiállítás (Károlyi Palota)
1995: Szeged, Móra Ferenc Múzeum
1999: Szombathelyi Képtár
1999: Kőszeg, Sigray Palota

Egy ismeretlen angyali elõdünk - Szuromi Pál mûvészettörténész írása

Somogyi-könyvtár (2001)