Szegeden született 1908. november 10-én. Édesapja Vass
Károly királyi kataszteri mérnök, édesanyja Fleischl Matild. Verának öt
testvére volt, közülük három korán meghalt. Vera volt a legkisebb gyermek,
s fiatal korában TBC-ben megbetegedett, aminek következményei egész életére
kihatottak.
Iskoláit az Árpádházi Szent Erzsébet Állami leánygimnáziumban végzi, betegsége
miatt magántanulóként. 1929-30-ban olaszországi tanulmányútra megy, az
olasz képzőművészetet tanulmányozza. Művésztársaságban forog, megismerkedik
egy német íróval, aki meghívja Németországba több hónapos vendégeskedésre.
Külföldi utazásai során sokat rajzolt és festett, és elhatározta, hogy
hazatérése után beiratkozik a Képzőművészeti Főiskolára. Ez a szándéka
azoban meghiúsult - nem tudjuk miért.
A 30-as évek elején grafikát és fametszést tanul Szegeden Buday Györgytől,
majd Budapesten beiratkozik Jaschik Álmos magániskolájába, ahol alkalmazott
grafikát tanul. 1934-38 között Aba-Novák festőiskolájának növendéke. Mesterei
Aba-Novák mellett, Berény Róbert, Iványi Grünwald Béla és Pátzay Pál (aki
mintázni tanította). Évfolyamtársai voltak többek között: Kállai Lili,
Zemplényi Magda, Vörös Rozália, Oelmacher Anna, Duray Tibor, Marosán Gyula,
Kun Sándor, Redő Ferenc, Rozsda Endre, Rozs János, Somogyi József.
Részt vesz Aba-Novák mellett a székesfehérvári Szent István Bazilika freskóinak
elkészítésében. 1938-ban a Szinyei-Merse Társaság XIII. Tavaszi Szalonján
(Ernst Múzeum, 1938) a Gizella című képét, 1939-ben a XIV. Tavaszi Szalonon
egy másik olajfestményét kitüntetésben részesítik.
1938-ban részt vesz a Pannonhalmi Apátság Jubileumi Kápolnája freskóinak
restaurálásában. Szoros kapcsolatba kerül Kelemen Krizosztom pannonhalmi
főapáttal, valamit Kolos Bertold atyával. Valószínűleg az ő hatásukra
tér át 1938-ban a reformátusról a katolikus hitre.
Még Szegeden kapcsolatba került Buday György révén a Szegedi Fiatalok
Művészeti Kollégiumával, itt ismerte meg Ortutay Gyulát és Hont Ferencet.
E kapcsolatai budapesti évei alatt is megmaradtak, s eljárt a Magyar Munkaközösség
Savoya kávéházbeli összejöveteleire. Jól ismerte Márai Sándort és Passuth
Lászlót.
1947-ben részt vesz a Magyar Képzőművészek Szabad Szakszervezete kiállításán,
a Károlyi Palotában. Visszaköltözik Szegedre, majd ismét Budapestre.
Kiújuló betegsége miatt 1951-ben Kőszegre költöznek édesanyjával és nővérével
a jó levegő miatt. Romló egészségi állapota miatt már nem tudott festeni
az utolsó éveiben, ekkor verseket kezdett írni. Verseiről Németh László
és Bálint Sándor is elismerően nyilatkozott.
1958. szeptember 25-én meghal.
Kiállításai:
1938: Budapest, Szinyei Merse Társaság XIII. Tavaszi
Szalonja (Ernst Múzeum)
1939: Budapest, Szinyei Merse Társaság XIV. Tavaszi Szalonja
1947: Budapest, Képzőművészek Szabad Szakszervezete Kiállítás (Károlyi
Palota)
1995: Szeged, Móra Ferenc Múzeum
1999: Szombathelyi Képtár
1999: Kőszeg, Sigray Palota
|