1868-1870

1868-ban Xántusnak lehetősége nyílt, hogy részt vegyen az osztrák-magyar kelet-ázsiai expedícióban. Így az állatkertnél betöltött igazgatói állásáról lemondott. A magyar országgyűlés az osztrák kormánnyal egyetértésben, Kelet-Ázsiába küldendő expedíció költségeire nagyobb összeget szavazott meg 1868-ban. Az expedíció tagjai két speciálisan felszerelt hadihajón tették meg az utat. A tudományos cél mellett a kereskedelmi szerződések kötését is feladatául kapta az expedíció. Soraikban tudósok és kereskedelmi szakemberek egyaránt voltak. Xántus a vallás- és közoktatásügyi minisztérium küldötteként vett részt az expedícióban. Eötvös József, az akkori kultuszminiszter bízta meg természettudományi és néprajzi gyűjtéssel. Ceylon szigetén hónapokig tanulmányozta a szingalézek kultúráját, Singapore, Bangkok után az expedícióval eljutott Kínába és Japánba. Mivel a hajók osztrák tisztikara és az osztrák tudósok igyekeztek az utazást Ausztria számára kisajátítani, ezért Xántus 1869 októberében megvált az expedíciótól és a továbbiakban mint a magyar közoktatási minisztérium önálló gyűjtője folytatta útját Borneóba, ahol a dajakok földjén végzett hosszas kutatómunkát, végül 1870 nyarán Jáva szigetén töltött 3 hónapot. A Hazánk s a Külföld 1870-ben, február és március hónapokban négy kelet-ázsiai levelet közölt Xántus Jánostól Hazafelé! címmel, képekkel illusztrálva. Az év végén tért vissza Magyarországra.