A Zsolnay-gyár története
A kezdetek
A pécsi Zsolnay |
Zsolnay Vilmos működése
Zsolnay Vilmos kezdetben a gyárat szakmai igazgatóra bízta, majd egyre inkább örömét lelte a vállalkozásban, s maga próbálkozott új kísérleti anyagokkal. Gyerekei: Teréz, Júlia és Miklós is részt vettek termékek készítésében, díszítésében, a gyár vezetésében. Folyamatosan kísérleteztek, s kísérleteik eredményeiként alakult ki a Zsolnay-porcelán (porcelán fajansz), az eozin máz, illetve a pirogránit, melyekkel hamarosan az ország első művészi kerámiát gyártó üzemévé vált. 1874-től a Zsolnay Teréz és Zsolnay Júlia által tervezett magyaros és perzsa jellegű díszítmények voltak az uralkodó stílusok. |
Zsolnay Miklós és a világháborúk 1900-ban,
apja halálakor Miklós vette át a gyár vezetését. Képzett, több nyelven
beszélő, művelt üzletember volt, akinek a célja a lehető legnagyobb
nyereség elérése volt, ezért a díszmű mellett, ipari porcelánnal kezdett
foglalkozni. |
Állami tulajdon és privatizáció Az első ötéves terv idején főleg ipari porcelánt gyártott az akkori nevén Pécsi "Zsolnay" Porcelángyár Nemzeti Vállalat. 1953-ban kezdték újra a használati edény- és díszmű porcelán gyártását. A gyár 1963-ban elvesztette önállóságát és É. M. Finomkerámia-ipari Országos Vállalat Pécsi Porcelángyára elnevezés mellett gyáregységgé minősült vissza. Az önállóságát 1982-ben nyerte vissza. 1991 végén részvénytársasággá alakult gyárat 1995-ben privatizálták, fő tulajdonosa a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank (MBFB) lett. |