Zsolnay Júlia
1856. február 15 - 1950. április 2.
Júlia igazi művész volt, nem mindig mozgott a realitások talaján. Szép és tehetséges
művész volt. Hozzá kötődik a perzsa, az indiai és a lótuszmotívum is.
Férje a lengyel származású Sikorski Tádé, híres bécsi építész. 1883-ban, mint
művészeti vezető kapcsolódott be a gyár életébe. A vezetés mellett tervezőművészként
is alkotott. Mint képzett építész nagy szerepe volt a gyár épületdíszítő burkolatainak
fejlesztésében, ő tervezte a Zsolnay-mauzóleumot is.
Júlia nem volt hagyománytisztelő és puritán. Neki sikerült először függetlenítenie
magát a gyártól. Ugyan a családi házban éltek, de már nem a gyárnak dolgozott,
hanem festőművész lett.
Gyermekei születése után is a festésnek élt, még késő öregkorában is festett.
93 évesen halt meg, miután az államosítással mindenétől megfosztva Miklós fia
lakásában élt. Képeit nem tudták megtartani, szétszóródtak a világban.