„Az Alföld településhálózata elsődlegesen a domborzati viszonyoknak megfelelően alakult ki, majd a közlekedés és a gazdaság hatásainak megfelelően fejlődött és változott a későbbiekben. Sajátos hálózat a térben, amely a kezdetektől több rétegű volt. A folyók melletti téli szállásokból kifejlődő állandó falvak, majd a közülük kiemelkedő, várossá fejlődő centrális helyek mellett kisebb, kevésbé jelentős állattartó helyek és egyes szállások alakultak ki.
A szerző úgy véli, az alföldi városok egyedi sajátosságaikkal együtt a 14. és 16. században gazdasági, társadalmi és jogi szempontból a magyarországi városhálózat szerves részét alkották. A 15. században felgyorsult fejlődésüket a török hódítás állította meg, ezért a hipotézisek világába tartozik, hogy e sorsfordulót elkerülve merre vezetett volna további útjuk.”

(Részlet az ajánlásból)