Polyhymnia, 1980

„Fenséges nőalakja Polyhymnia, a szónoklat múzsája. Ujját az ajkára teszi, és ezzel jelzi: az ember elmondhatja, amit akar, de vigyázzunk, hogy milyen szimbolikával. Csak az értse meg, akihez szól. A háttérben - szinte Polyhymnia repülő ruháján - professzorok és diákok láthatók, magyaráznak egymásnak. Ez a párbeszéd később az egyetemet ábrázoló lapján visszatért. Polyhymnia ruhája csupa csipke és lebegés. Leghátul ott van az elmaradhatatlan Dömötör-torony, onnan jönnek a diákok.”

(Kopasz Márta. Szeged, 1997. p. 24.)