„Utcaneveink kiváló elemzője [Eperjessy Kálmán] az utcanévadásban két nagy korszakot különböztet meg. Az első - nálunk a 13. századtól - a népi névadás ideje; a másodikban - a 19. századtól - már a hatóság az elnevező. E kettő élesen nem válik el, s több helyütt sokáig, máig vegyesen él a két rendszer. A népi névadás elsősorban a néprajz és a nyelvtudomány kutatóinak érdeklődését keltette föl, a hatóságira sokáig ügyet sem vetettek. Holott már Eperjessy hangoztatta, s Lőrincze Lajos is kifejtette, hogy ez szintén figyelmet érdemel: köz- és művelődéstörténeti tanulságok, politikai és művelődéspolitikai föladatok szűrhetők le a hivatalos névadás törvényszerűségeinek elemzéséből. A divatos szóval komplexnek minősíthető vizsgálat eredményeit számos tudományág és a gyakorlati élet (közigazgatás, a postai kézbesítők, tűzoltók, mentők munkájának megkönnyítése) egyaránt hasznát veheti. Miután éppen ilyen céllal állítottam össze Szeged történeti utcaneveinek teljességre törekvő, bár természetesen ezt szükségképpen el nem érő jegyzékét, megkísérlem történeti és tipológiai tanulságainak fölvázolását is.”

(Részlet a könyvből)