„...elbeszélései... sodródó, utat kereső, utat vesztő emberekről szólnak, akik a nagy áramlások sodrában küszködnek az életért, a pusza életben maradásért, s akik hibáikért, megtévedéseikért csőstül kapják a bűnhődést, a vezeklés lelki-erkölcsi kínlódásait. Csupa rendhagyó életsors: az egyik ötvenhat után Brazíliáig sodródik, a másik a francia idegenlégió poklát kapja »kalandként«, a harmadik tizennyolc évig rostokol búvóhelyén, félve a büntetéstől... s mind így a többiek is, mígnem... megkapják az igazolást vagy az emberséges felmentést.”

(Részlet az ajánlásból)