„Tóth Béla regénye több száz éves történelmi múlt igézésével emberibb, mélyebb és maradandóbb módon talán még sohasem hatotta meg az olvasót, mint most teszi. Nem csupán az események hatalmas mennyiségének őrzését bízza az utókora, hanem kiolvastatja, az emberi élet nem könyöradomány senkinek sem, nem a véletlenek sorozata, hanem benne foglatatik saját akaratos múltja, jelene és jövője, az egyén cslekvésigénye mások, de elsősorban önmaga iránt.” |